Peripato

Az ELTE Peripato Társadalomdinamikai Műhely szakmai közösség tagjai a társadalmat és annak folyamatait, rendszereit élethivatásuk szerint megismerni vágyó kutatók, szociológusok.

Friss topikok

Ajánlott linkek

Logo

 
 

2015.01.14. 12:18 Fokasz Nikosz

Válságérzékelés

VÁLSÁG ÉS TÁRSADALMI INNOVÁCIÓK SURVEY

 

GYORSJELENTÉS - 2

MTA-ELTE Peripato Összehasonlító Társadalmi Dinamika  Kutatócsoport

 

Szerzők: Előd Zoltán – Félix Anikó – Fokasz Nikosz – Gerő Márton – Hajdu Gábor – Jelenfi Gábor – Kmetty Zoltán – Kopper Ákos – Micsinai István – Susánszky Pál – Tardos Róbert – Tóth Gergely

 

Előszó

Az MTA–ELTE Peripato Összehasonlító Társadalmi Dinamika Kutatócsoport Görögország és Magyarország összehasonlító elemzése révén szeretne hozzájárulni a 2008-ban kitört hitelválság társadalmi következményeinek elemzéséhez. A kutatás részeként 2014. május folyamán kérdőíves adatfelvételre került sor. A személyes és online lekérdezéssel megvalósuló adatfelvétel célja a választói magatartásban, a civil társadalom reakcióiban megnyilvánuló társadalmi kezdeményezések feltárása volt.

A személyes adatfelvételt az Ipsos Zrt. készítette 2014. május 11. és május 23. között. A minta elemszáma 1000 fő volt. Az online adatfelvételt a GFK Hungária készítette 2014. május 10. és 22. között. A minta elemszáma 2003 fő volt.

Jelen gyorsjelentés a személyes adatfelvétellel megvalósult kérdőíves felmérés adataiból készített elemzéseket mutat be. Jelentésünkben az alábbi témákra koncentrálunk:

-         a gazdasági válság érzékelése,

-         a civil társadalomról és mozgalmakról alkotott vélemények,

-         a korrupcióról alkotott vélemények,

-         az egyes nemzetekről alkotott sztereotípiák, valamint

-         az Európai Unióról alkotott vélemények.

 

A műfajából adódóan a jelentés nem törekszik mély, tudományos megalapozottságú vizsgálatra, hanem csak az első lépést teszi meg a vizsgált kérdések megértése felé.

A gazdasági válság érzékelése

A kérdőív egyik blokkja a 2008-ban kezdődött gazdasági válság személyes érzékeléséről, az azzal kapcsolatos jövőbeli várakozásokról és a személyes megoldási lehetőségekről szólt.

Az 1. ábra azt mutatja, hogy az egyéneket és családjukat milyen gondok, és milyen mértékben érintették a gazdasági válság következtében.

1. ábra: A megkérdezetteket és családjukat a gazdasági válság miatt érintő problémák (%)

Megjegyzés: Az összes érintett arányát a sárga oszlop és az oszlop tetején található szám jeleníti meg, a súlyos érintettek arányát a piros oszlop és az oszlop alján feltüntetett szám.

A megkérdezetteknek összesen tizenegy probléma közül kellett kiválasztaniuk, amelyek érintették őket. Közel minden második ember (47,7%) említette, hogy a megélhetési költségei a jövedelménél nagyobb ütemben emelkedtek a válság következtében. Szintén jelentős arányban fordult elő a családokban a munkahely elvesztése (38,1%), valamint a jövedelemcsökkenés (35,2%). Nagyjából minden ötödik személy válaszolta azt, hogy a válság következtében őt vagy a családját érintette a devizahitelek törlesztő részletének emelkedése. Kényszerű külföldi munkavállalásról a válaszadók 7,6%-a számolt be, azaz nagyjából minden tizenharmadik személy megtapasztalta azt, hogy ő vagy családtagja külföldön kénytelen megélhetés után nézni.

A súlyos érintettség tekintetében hasonló a sorrend. Az érintettek jellemzően 70-90%-a úgy értékelte, hogy az adott probléma súlyosan érintette őket, kivételt képez ez alól az adóemelkedés és a romló hitelfelvételi lehetőségek említése, de ezeknél is 60% körüli volt a problémát jelentősnek érzékelők aránya.

Az idősebbek (60 év felettiek) az átlagosnál nagyobb arányban válaszolták, hogy semmilyen gond nem érintette őket a válság kapcsán, aminek hátterében a gazdasági inaktivitásuk és az állami nyugdíj – piaci bérekhez viszonyított – biztonsága állhat. Életkori szerint két további jelentősebb különbség figyelhető meg: a munkahely elvesztését elsősorban a 30-59 éves korosztály említette problémaként, míg a devizahitelek törlesztő részletének emelkedését a 18-49 évesek jelölték meg az átlagosnál nagyobb arányban.

A munkahely elvesztése – nem meglepő módon – az alacsony iskolai végzettségűeket, valamint a kisebb településeken élőket érintette nagyobb arányban, míg a Budapesten és a megyeszékhelyeken élők a megélhetési költségek emelkedését érezték meg inkább. Az emelkedő devizahitel törlesztést az átlagosnál nagyobb arányban érzékelték problémaként az érettségizettek és a diplomások, valamint a megyeszékhelyeken élők, ugyanakkor a probléma, említési gyakorisága Budapesten alig fele volt az országosnak. Az adóemelkedést és a romló vállalkozási lehetőségeket a nagyobb településeken élők érezték meg inkább, míg a szociális ellátások elvesztését az alapfokú végzettségűek említették az országos átlagnál közel kétszer gyakrabban.

A magasabb iskolai végzettségűek nagyobb arányban jelölték meg saját magukat vagy a családjukat érintő súlyos problémaként a munkahely elvesztését és a megélhetési költségek emelkedését. Előbbit az magyarázhatja, hogy a képzettek önképéhez erősebben hozzájárulhat a munkájuk, míg az utóbbi eredmény hátterében esetleg az árváltozások eltérő érzékelése állhat vagy a megélhetés piacon és önellátáson keresztül való biztosításának eltérő arányai állhatnak.

Az ezt követő kérdés arra vonatkozott, hogy a kérdezettek mit várnak a következő egy-két évben, saját magukat és családjukat mely problémák érinthetik.

2. ábra: A következő egy-két évben a megkérdezetteket és családjukat várhatóan érintő problémák (%)

Itt már a megkérdezettek negyede-ötöde válaszolta azt, hogy nem számít további felmerülő gondra. Nagyjából öt emberből kettő (43,9%) véli úgy, hogy a jövőben megélhetési költségek nagyobb mértékben fognak emelkedni, mint a jövedelmük, míg valamivel több, mint a kérdezettek negyede tart attól, hogy ő vagy valamely családtagja elveszíti a munkahelyét vagy csökkenni fog a keresete. Nagyjából minden hetedik ember számít a devizahitelek törlesztő részletének emelkedésére, míg a többi probléma említési gyakorisága legfeljebb 10%-ot ért el.

A munkahelyük elvesztését leginkább a 18-49 évesek érzik reális veszélynek, míg a megélhetési költségek jövedelemnél nagyobb mértékű emelkedését a Budapestiek és a megyeszékhelyeken élők, valamint az alapfokú végzettségűek valószínűsítik az átlagosnál nagyobb arányban. Romló vállalkozási lehetőségekre és adóemelésekre szintén a nagyobb városokban (Budapesten és a megyeszékhelyeken) élők számítanak.

Az emelkedő devizahitel törlesztés jövőbeli problémaként való említése hasonlóan alakult az érintettséghez: az átlagosnál nagyobb arányban számítanak rá problémaként a megyeszékhelyeken élők, míg a probléma említési gyakorisága Budapesten nagyjából a fele volt az országos átlagnak.

Az idősek (60 év felettiek) felülreprezentáltak azok között, akik úgy vélik, hogy a következő egy-két évben semmilyen gond nem fogja érinteni őket, míg a 29 év alattiak alulreprezentáltak ebben a csoportban.

Végül a kérdőívben arra kérdeztünk rá, hogy mik azok a lehetőségek, amelyeket a kérdezett és családja igénybe vehet a felmerülő anyagi problémáik megoldására. Közel minden tizedik válaszadó (9,4%) nem tudta eldönteni, hogy milyen lehetőségei vannak. Azok közül, akik tudtak vagy akartak válaszolni, a túlnyomó többség a kiadásai visszafogását említette (72,1%). A kérdezettek mintegy ötöde nyúlna a megtakarításaihoz, míg tizede folyamodna segélyért. A hitelfelvétel kevésbé népszerű, minden tizedik ember említette, hogy rokontól vagy baráttól kérne kölcsön, mindössze 3,2% venne fel banki hitelt, míg uzsorahitelt (más magánszemélytől magas kamatra felvett hitelt) szinte senki nem említette megoldási lehetőségként. Az aktívabb, a tartósabb változást hozó megoldások közül a legnépszerűbb a többletmunka: nagyjából minden harmadik ember (35,5%) jelölte meg, hogy ő maga vagy valamely családtagja megpróbálna többletmunkát vállalni. A költözéssel járó megoldások közül a kérdezettek 14,4%-a válaszolta azt, hogy ő vagy családtagja külföldön próbálna szerencsét, míg 6,1% az országon belül költözne. Új vállalkozás indítását 5,6% említette.

A válaszok leginkább életkor és településtípus szerint szóródnak. A budapestiek az átlagosnál gyakrabban említették, hogy a megtakarításaikhoz nyúlnának, míg a községekben élők az átlagosnál gyakrabban választották a segélyér folyamodást az anyagi problémák megoldási lehetőségeként. Hasonló a különbség a magas és az alacsony végzettségűek esetében: az előbbiek inkább a megtakarításaikat használnák, az utóbbiak külső segítséget kérnének. Mindkét eredmény minden bizonnyal a meglevő megtakarítások létével és mennyiségével függ össze, az alacsony iskolai végzettségűek és a kistelepüléseken élők számára feltehetően nem is reális lehetőség a saját megtakarítás felélése.

A fiatalok az átlagosnál nagyobb arányban választották, hogy bankkölcsönt vennének fel, valamint azt is, hogy külföldön próbálnának (vagy próbálna valaki a családjukból) szerencsét. Az utóbb említési gyakorisága a 18-39 évesek között 20% feletti. A 30-39 évesek között a többletmunka vállalását említették az átlagosnál gyakrabban, míg új vállalkozásba leginkább a 30-49 évesek kezdenének. Az utóbbi korosztály fordulna inkább a rokonaihoz és barátaihoz kölcsön érdekében.

3. ábra: A felmerülő anyagi problémák megoldására igénybe vehető lehetőségek (%)

A teljes anyag letölthető: http://peripato.tatk.elte.hu/index.php?mod=cikk&cikkid=81

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://peripato.blog.hu/api/trackback/id/tr197054271

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.