Peripato

Az ELTE Peripato Társadalomdinamikai Műhely szakmai közösség tagjai a társadalmat és annak folyamatait, rendszereit élethivatásuk szerint megismerni vágyó kutatók, szociológusok.

Friss topikok

Ajánlott linkek

Logo

 
 

2015.01.14. 12:18 Fokasz Nikosz

Válság és társadalmi innovációk

VÁLSÁG ÉS TÁRSADALMI INNOVÁCIÓK SURVEY

 

GYORSJELENTÉS - 1

MTA-ELTE Peripato  Összehasonlító Társadalmi Dinamika  Kutatócsoport

Általános helyzetleírás

 

Szerzők: Előd Zoltán – Félix Anikó – Fokasz Nikosz – Gerő Márton – Hajdu Gábor – Jelenfi Gábor – Kmetty Zoltán – Kopper Ákos – Micsinai István – Susánszky Pál – Tardos Róbert – Tóth Gergely

Előszó

Az MTA–ELTE Peripato Összehasonlító Társadalmi Dinamika Kutatócsoport Görögország és Magyarország összehasonlító elemzése révén szeretne hozzájárulni a 2008-ban kitört hitelválság társadalmi következményeinek elemzéséhez. A kutatás részeként 2014. május folyamán kérdőíves adatfelvételre került sor. A személyes és online lekérdezéssel megvalósuló adatfelvétel célja a választói magatartásban, a civil társadalom reakcióiban megnyilvánuló társadalmi kezdeményezések feltárása volt.

A személyes adatfelvételt az Ipsos Zrt. készítette 2014. május 11. és május 23. között. A minta elemszáma 1000 fő volt. Az online adatfelvételt a GFK Hungária készítette 2014. május 10. és 22. között. A minta elemszáma 2003 fő volt.

Jelen gyorsjelentés a személyes adatfelvétellel megvalósult kérdőíves felmérés adataiból készített elemzéseket mutat be. Jelentésünkben az alábbi témákra koncentrálunk:

-         a gazdasági válság érzékelése,

-         a civil társadalomról és mozgalmakról alkotott vélemények,

-         a korrupcióról alkotott vélemények,

-         az egyes nemzetekről alkotott sztereotípiák, valamint

-         az Európai Unióról alkotott vélemények.

 A műfajából adódóan a jelentés nem törekszik mély, tudományos megalapozottságú vizsgálatra, hanem csak az első lépést teszi meg a vizsgált kérdések megértése felé.

 

A legfontosabb eredmények

  1. A gazdasági válság kapcsán minden második ember említette, hogy a megélhetési költségei a jövedelménél nagyobb ütemben emelkedtek a válság következtében. Közel az emberek négyötöde jelezte, hogy ő maga vagy a családjában valaki elveszítette a munkahelyét, és nagyjából a harmaduk számolt be arról, hogy saját vagy valamely családtagjának keresete vagy egyéb járandósága csökkent.
  2. A felmerülő anyagi problémák megoldására a kérdezette tizede nem tudott egyet sem megjelölni a felkínált 10 lehetőség közül. Azok közül, akik láttak ilyen lehetőséget, a túlnyomó többség a kiadásai visszafogását említette (72%). A fiatalok az átlagosnál nagyobb arányban választották, hogy külföldön próbálnának (vagy próbálna valaki a családjukból) szerencsét: az említési gyakoriság a 18-39 évesek között 20% feletti.
  3. A pénzügyi szereplőktől leginkább a civil szervezeteket, és a közvélemény-kutató intézeteket tartják függetlennek, legkevésbé pedig a pártokat. A politikától függetlennek legkevésbé a hagyományos médiát valamint az online médiát tartják a válaszadók, leginkább függetlennek pedig a civil szervezeteket.
  4. A tüntetéseken, demonstrációkon való részvétel motivációjánál a válaszadók harmada (36,3%) jelölt meg a tüntetők őszinteségét kétségbe vonó állítást (pl. tájokozatlanság, megfizetik őket), ugyanakkor a válaszadók kétharmada egyetlen ilyen választ sem adott, hanem motivációként például valamilyen ügyért való tenni akarást, a kormánnyal szembeni elégedetlenséget jelölt meg.
  5. A civil szervezetek közül a legtöbben a Magyar Gárdáról (74%), a Greenpeace-ről (62%) és a Civil Összefogás Fórumról (46%) hallottak, míg a legrokonszenvesebb szervezeteknek a Greenpeace-t, a Létminimum Alatt Élők Társaságát és a Hallgatói Hálózatot tartják.
  6. A korrupciót meglehetősen súlyos problémának látják a kérdezettek. A válaszadók 43%-a szerint nagyon sok vagy szinte minden hivatalos személyre jellemző a korrupció, míg mindössze 5% válaszolta az, hogy általában nem jellemző a hivatalos személyekre a korrupció. A korrupció időbeli változásáról alkotott vélemények hasonlóan negatív képet mutatnak: a válaszadók 28%-a szerint nőtt a korrupció az 5 évvel korábbi szinthez képest, 42%-uk szerint nem változott, és mindössze 16% állítja, hogy mérséklődött.
  7. Négy nemzet esetén vizsgáltuk a nemzeti sztereotípiákat. A megkérdezettek szerint az amerikai emberekre leginkább a nyitott, az uralkodó és a beképzelt jelzők illenek. Az orosz embereket elsősorban az uralkodó, a ravasz, a bátor, a maradi és a fegyelmezett tulajdonságok jellemzik. A görögök a megkérdezettek szerint kedélyesek, szenvedélyesek és nyitottak. A magyarokra pedig leggyakrabban a széthúzó, a szorgalmas és a gyakorlatias jelzőt választották. A magyarok nemzeti önképe tehát meglehetősen vegyes, inkoherens: egy negatív tulajdonság előzi meg az általában minden nemzet önképét jellemző pozitív vagy semleges (és például a másik három nemzet esetében megjelenő legerősebb negatív) tulajdonságokat.
  8. Az Európai Unióról alkotott vélemények alapján több az EU-t pozitívan szemlélő, a tagságot támogató vélemény (36%), mint az ellenző (16%), ugyanakkor a legnagyobb csoportot a komplexebb nézetet képviselők, az egyes kérdésekben pozitív, más kérdésekben negatív, vagy köztes álláspontot képviselők alkotják (48%). A támogatók legnagyobb arányban a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők köréből kerülnek ki. Az iskolai végzettség csökkenésével együtt nő az EU támogatóinak és a köztes álláspontúak, az EU-val kapcsolatban bizonytalanok aránya.
  9. A megkérdezettek közel fele mondta azt, hogy Magyarországot nagyon érintették az európai pénzügyi válság hatásai, illetve további közel egyharmaduk (30%) nyilatkozott úgy, hogy inkább érintette, míg csupán 7% szerint igaz, hogy nem vagy nem igazán érintette az országot a válság.
  10. Az Európai Unió gazdasági kilátásaira vonatkozóan alapvetően optimista álláspontot láthatunk. Míg az elmúlt évre vonatkozóan a válaszolók 28%-a mondta, hogy javult az EU gazdasági helyzete, a következő évre vonatkozóan már a válaszadók kétötöde (40%) optimista.
  11. Az európai pénzügyi válságért leginkább a bankokat (34%) látják felelősnek az emberek; kétszer annyian említették meg őket, mint a második spekulánsokat (17%). Harmadik helyen Európa vezető gazdasági hatalmai (közel 15%), a negyedik az USA (9,7%) áll. Abban a kérdésben, hogy a problémák megoldásának érdekében Európa vezető gazdasági hatalmainak kellene-e áldozatot hozni, vagy a lecsúszó országoknak kellene szigorú gazdasági lépéseket, reformokat megvalósítani, a többség (56%) az előbbi állásponton van, míg 18% a lecsúszó országok felelősségét látja.

     

    A teljes anyag letölthető: http://peripato.tatk.elte.hu/index.php?mod=cikk&cikkid=81

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://peripato.blog.hu/api/trackback/id/tr157054197

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.