Peripato

Az ELTE Peripato Társadalomdinamikai Műhely szakmai közösség tagjai a társadalmat és annak folyamatait, rendszereit élethivatásuk szerint megismerni vágyó kutatók, szociológusok.

Friss topikok

Ajánlott linkek

Logo

 
 

2015.01.15. 22:50 Fokasz Nikosz

A korrupcióról

VÁLSÁG ÉS TÁRSADALMI INNOVÁCIÓK SURVEY

 

GYORSJELENTÉS - 4

MTA-ELTE Peripato  Összehasonlító Társadalmi Dinamika  Kutatócsoport

 

Szerzők: Előd Zoltán – Félix Anikó – Fokasz Nikosz – Gerő Márton – Hajdu Gábor – Jelenfi Gábor – Kmetty Zoltán – Kopper Ákos – Micsinai István – Susánszky Pál – Tardos Róbert – Tóth Gergely

 

Előszó

Az MTA–ELTE Peripato Összehasonlító Társadalmi Dinamika Kutatócsoport Görögország és Magyarország összehasonlító elemzése révén szeretne hozzájárulni a 2008-ban kitört hitelválság társadalmi következményeinek elemzéséhez. A kutatás részeként 2014. május folyamán kérdőíves adatfelvételre került sor. A személyes és online lekérdezéssel megvalósuló adatfelvétel célja a választói magatartásban, a civil társadalom reakcióiban megnyilvánuló társadalmi kezdeményezések feltárása volt.

A személyes adatfelvételt az Ipsos Zrt. készítette 2014. május 11. és május 23. között. A minta elemszáma 1000 fő volt. Az online adatfelvételt a GFK Hungária készítette 2014. május 10. és 22. között. A minta elemszáma 2003 fő volt.

Jelen gyorsjelentés a személyes adatfelvétellel megvalósult kérdőíves felmérés adataiból készített elemzéseket mutat be. Jelentésünkben az alábbi témákra koncentrálunk:

-         a gazdasági válság érzékelése,

-         a civil társadalomról és mozgalmakról alkotott vélemények,

-         a korrupcióról alkotott vélemények,

-         az egyes nemzetekről alkotott sztereotípiák, valamint

-         az Európai Unióról alkotott vélemények.

 

A műfajából adódóan a jelentés nem törekszik mély, tudományos megalapozottságú vizsgálatra, hanem csak az első lépést teszi meg a vizsgált kérdések megértése felé.

A korrupcióról alkotott vélemények

A korrupció jelenségét Magyarországon számos kutatás vizsgálja, mértékéről, szubjektív észleléséről folyamatosan készülnek kutatások. Kutatásunkban a korrupció jelenségének vizsgálatát szituációkba ágyazottan vizsgáltuk, arra voltunk kíváncsiak, hogy konkrét tapasztalatok és szubjektív feltételezések alapján miként látják mindezt az emberek.

A korrupciónak különböző szintjei vannak, a mindennapokban elsősorban a hivatalokban szembesülhetünk a korrupció jelenségével. A 7. ábra a hivatali korrupció mértékéről alkotott képet mutatja be. A megkérdezettek közel 39%-a állította, hogy vannak korrupt hivatalos személyek, tehát elismerik a jelenséget, és mérsékelt álláspontot fogalmaznak meg. A válaszolók harmada azonban úgy véli, hogy „nagyon sok” 10%-a pedig, hogy „szinte az összes” hivatali személyre jellemző a korrupció. Összegezve tehát nagyjából a válaszadók 43%-a szerint a hivatalos személyek inkább korruptak. A skála túloldalát, miszerint, hogy a hivatalos személyekre nem jellemző a korrupció, mindössze csak 5% válaszolta.

7. ábra: Magyarországon mennyire jellemző a korrupció, megvesztegetés? (%)

 

8. ábra: Találkozott-e azzal, hogy egy hivatalos személy ellenszolgáltatást várt el azért, hogy elintézzen egy ügyet? (%)

 

A szubjektív élmény kontrollját a tapasztalat jelenti. Amikor kérdésünk arra vonatkozott, hogy a megkérdezettek találkoztak-e hivatali korrupcióval, kétharmadnyian azt válaszolták, hogy egyáltalán nem kerültek ilyen helyzetbe, míg személyes élménnyel (egyszeri, vagy többszöri alkalommal való szembesülés) a válaszolók negyede rendelkezik (8. ábra). A szubjektív ítélet tehát ennek fényében jóval rosszabb, mint a tényleges tapasztalatok.

5. táblázat: A korrupció tapasztalata és szubjektív élménye

 

Szinte kivétel nélkül az összes hivatalos személyre jellemző

Nagyon sok hivatali személyre jellemző

Van olyan hivatalos személy, akire jellemző

Nem jellemző a hivatalos személyekre

NT/
NV

Össz

Többször

38,4

43,8

17,9

0,0

0,0

100

Egyszer

9,1

50,0

39,4

0,8

0,8

100

Egyszer sem

6,5

27,6

46,3

7,6

12,0

100

NT/NV

7,4

28,4

10,5

0,0

53,7

100

 

 

A korrupció szubjektív élményének és tapasztalatának összevetése (5. táblázat) során a tapasztalat és a szubjektív élmény intenzitása közötti összefüggés nyomon követhető: minél több alkalommal szenvedett el valaki korrupciós helyzetet, annál inkább gondolja úgy, hogy a hivatali személyek jelentős része, vagy akár az összes mind korrupt lenne . Megtalálhatóak olyanok is, amikor a tapasztalat és az attitűd elválik egymástól: azok közül, akik nem találkoztak korrupciós esettel, közel harmincnégy százalék állította mégis, hogy a hivatali kar jelentős része korrupt lenne. (A kérdést a személyes tapasztalatra vonatkoztatva tettük fel, ez azonban nem zárja ki, hogy a közvetett tapasztalatok is befolyásolják a megkérdezettek álláspontját.)

A korrupció mértékének változásával kapcsolatban szkeptikusak az emberek, a 28%-uk szerint nőtt a korrupció az 5 évvel korábbi szinthez képest, 42%-uk szerint nem változott, és mindössze 16% állítja, hogy mérséklődött (9. ábra).

 

9. ábra: Az 5 évvel ezelőttihez képest a korrupció Magyarországon? (%)

 

A korrupció jelenségével szemben különböző módon próbálnak védekezni a szereplők. A hivatali korrupciót a jövedelem kiegészítés egyik formájának tekinthető. Amennyiben ezt az állítást elfogadjuk, akkor feltételezhető, hogy a korrupció ezen formájának visszaszorítása érdekében nem kell mást tenni, mint megemelni a hivatalnokok fizetését. A kutatásunkban megkérdezettek nem osztották ezt a véleményt (10. ábra). A legtöbben, a válaszolók 42%-a szerint ez nem csökkentené a korrupciót, 38%-uk szerint talán valamivel csökkentené a korrupciót, míg a megkérdezetteknek csupán a 7%-a gondolja úgy, hogy ez a lépés megoldás lehetne a hivatali korrupcióval szemben.

10. ábra: Ha megemelnék a hivatalos személyek fizetését, az csökkentené a korrupciót? (%)

 

A korrupció tapasztalata és ennek a kapcsolata a korrupció csökkentésének lehetőségével a hivatalnok jövedelmének növelésén keresztül a 6. táblázatban található. Míg a korrupciós tapasztalat intenzitása és a korrupció mértékének megítélése között lineáris kapcsolatot láttunk, jelen helyzetben az adatok mást mutatnak. Azok, akik egyszer találkoztak a korrupcióval, jóval szkeptikusabbak a korrupció csökkentésének lehetőségével kapcsolatban, mint azok, akik akár többször, vagy egyetlenegyszer sem szembesültek. Körükben a két kategóriát összevonva a megkérdezettek 46%-a gondolja azt, hogy a jövedelem növekedésének kedvező hatása lenne. Azok körében, akik egyszer sem találkoztak ugyanez az érték 49%, illetve akik többször is, ott 65%. Az adatokban megjelenik egy érthető tendencia is, ahogy csökken a korrupcióval való találkozás élménye, úgy nő azoknak a száma, akik nem válaszoltak. (A korrupciós tapasztalata nem mutat szignifikáns összefüggést sem a nemmel, településtípussal, iskolai végzettséggel, és a korral sem.)

 

6. táblázat: Korrupció tapasztalata és a korrupciós csökkentésének lehetősége a fizetések emelésén keresztül (%)

 

Biztosan csökkentené a korrupciót

Talán valamennyivel csökkentené a korrupciót

Nem csökkentené a korrupciót

NT/NV

Össz

Többször

14,2

51,3

31,9

2,7

100

Egyszer

4,6

41,7

50,0

3,8

100

Egyszer sem

6,1

43,2

39,9

10,9

100

NT/NV

5,3

21,1

20,0

53,7

100

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://peripato.blog.hu/api/trackback/id/tr157078237

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.