Peripato

Az ELTE Peripato Társadalomdinamikai Műhely szakmai közösség tagjai a társadalmat és annak folyamatait, rendszereit élethivatásuk szerint megismerni vágyó kutatók, szociológusok.

Friss topikok

Ajánlott linkek

Logo

 
 

2015.01.15. 14:37 Fokasz Nikosz

A civilekről

VÁLSÁG ÉS TÁRSADALMI INNOVÁCIÓK SURVEY

 

GYORSJELENTÉS - 3

 MTA-ELTE Peripato  Összehasonlító Társadalmi Dinamika  Kutatócsoport

Szerzők: Előd Zoltán – Félix Anikó – Fokasz Nikosz – Gerő Márton – Hajdu Gábor – Jelenfi Gábor – Kmetty Zoltán – Kopper Ákos – Micsinai István – Susánszky Pál – Tardos Róbert – Tóth Gergely

 

Előszó

Az MTA–ELTE Peripato Összehasonlító Társadalmi Dinamika Kutatócsoport Görögország és Magyarország összehasonlító elemzése révén szeretne hozzájárulni a 2008-ban kitört hitelválság társadalmi következményeinek elemzéséhez. A kutatás részeként 2014. május folyamán kérdőíves adatfelvételre került sor. A személyes és online lekérdezéssel megvalósuló adatfelvétel célja a választói magatartásban, a civil társadalom reakcióiban megnyilvánuló társadalmi kezdeményezések feltárása volt.

A személyes adatfelvételt az Ipsos Zrt. készítette 2014. május 11. és május 23. között. A minta elemszáma 1000 fő volt. Az online adatfelvételt a GFK Hungária készítette 2014. május 10. és 22. között. A minta elemszáma 2003 fő volt.

Jelen gyorsjelentés a személyes adatfelvétellel megvalósult kérdőíves felmérés adataiból készített elemzéseket mutat be. Jelentésünkben az alábbi témákra koncentrálunk:

-         a gazdasági válság érzékelése,

-         a civil társadalomról és mozgalmakról alkotott vélemények,

-         a korrupcióról alkotott vélemények,

-         az egyes nemzetekről alkotott sztereotípiák, valamint

-         az Európai Unióról alkotott vélemények.

 

A műfajából adódóan a jelentés nem törekszik mély, tudományos megalapozottságú vizsgálatra, hanem csak az első lépést teszi meg a vizsgált kérdések megértése felé.

Vélemények a civil társadalomról és a társadalmi mozgalmakról

A kérdőív egyik hangsúlyos blokkjában a civil társadalommal és a társadalmi mozgalmakkal kapcsolatban tettünk fel kérdéseket. Jelen gyorsjelentésünkben három témát mutatunk be: a civil társadalom függetlenségéről kialakult képet a magyar társadalomban, a tüntetésen résztvevőkről kialakult vélekedéseket valamint konkrét civil szervezetek és tüntetések ismertségét, elfogadottságát.

A civil társadalom és a civil aktivitás koncepciója a függetlenségre épül. Eszerint a civil társadalom független a társadalom egyéb alrendszereitől: a politikai hatalomtól, a gazdasági szereplőktől. A civil aktivitás pedig alapvetően a saját érdekeken nyugszik, a részvétel mögött húzódó legfontosabb motivációk az önérdek, a saját ideológiai meggyőződések, vagy az identitás-kifejezés. A civil aktivitás nem lehet más csak önkéntes, abban az értelemben, hogy semmilyen hatalom nem írja elő a részvételt.

A civil társadalom, a civil szervezetek függetlenségével kapcsolatos lakossági vélemények

A civil társadalom függetlensége alapvető jelentőségű a kormányzati hatalom ellenőrzése, és így a demokrácia működése szempontjából. A politikai rendszer működése szempontjából nem csupán az objektív függetlenség vagy függőség számít, hanem a viszony lakossági megítélése is, vagyis az, hogy mennyire gondolják az emberek függetlennek a civil társadalmat más társadalmi alrendszerektől, például a politikától vagy a gazdaságtól. Felmérésünk során a válaszadókat arra kértük, mondják meg, szerintük a felsorolt intézmények, szervezetek mennyire függetlenek a gazdaság szereplőitől. Értékelésüket egy 1-től 5-ig terjedő skálán kellett megadniuk, ahol az 1-es érték az egyáltalán nem független, az 5-ös érték pedig a teljesen független véleményeket jelentette.

1. táblázat: Az egyes szervezetek gazdasági, pénzügyi szereplőktől való függetlenségének értékelése (1 – nem független, 5- független)

Intézmények

Átlag (szórás)

Pártok

2,09 (1,44)

Hagyományos média

2,22 (1,37)

On-line média

2,46 (1,43)

Civil szervezetek

2,65 (1,47)

Közvélemény-kutató intézetek

2,68 (1,44)

 

Az 1. táblázatban összefoglaltuk a különböző intézmények, szervezetek gazdasági függetlenségére adott válaszok átlagértékeit. A lakossági vélekedések szerint a felsorolt intézmény-típusok inkább függnek gazdasági szereplőktől, mint függetlenek, hiszen az átlagok minden esetben a 3-as, közepes érték alattiak. Különbségek az egyes szervezetek között csak a függőség mértékében adódnak. A pénzügyi szereplőktől leginkább a civil szervezeteket, és a közvélemény-kutató intézeteket tartják függetlennek, legkevésbé pedig a pártokat. Tehát azt mondhatjuk, hogy az emberek vélekedése szerint a politika és a gazdaság viszonylag szorosan összekapcsolódik (a politika függ a gazdaságtól).

2. táblázat: Az egyes szervezetek a politikától, pártoktól, állami szereplőktől való függetlenségének értékelése (1 – nem független, 5- független)

Intézmények

Átlag (szórás)

Hagyományos média

2,30 (1,19)

On-line média

2,51 (1,19)

Multinacionális vállalatok

2,70 (1,12)

Kis- és közepes vállalkozások

2,72 (1,19)

Közvélemény-kutató intézetek

2,72 (1,20)

Civil szervezetek

2,80 (1,18)

 

A politikától való függetlenség vizsgálata alapján elmondhatjuk, hogy a vélekedések ebben a kérdéskörben is inkább a függő viszony felé billentek. A politikától függetlennek legkevésbé a hagyományos médiát valamint az online médiát tartják a válaszadók, leginkább függetlennek pedig a civil szervezeteket.

3. táblázat: Civil szervezetek függetlensége a politikai és gazdasági szereplőktől

 

Politikától (%)

Gazdaságtól (%)

Függő

33,2

41,0

Bizonytalan

41,7

37,2

Független

24,9

20,1

 

Az inkább független és teljes mértékben független, valamint az egyáltalán nem független és inkább nem független válaszok összevonása után három csoportot kapunk: azok, akik függetlennek tartják a civil szervezeteket a politikától vagy a gazdasági szereplőktől, azok, akik úgy vélik, hogy a civil szervezetek függő viszonyban vannak a politikától vagy a gazdaságtól valamint egy bizonytalan csoportot (3. táblázat). A 3-as válaszok értelmezése a társadalomkutatók számára érdekes kihívást jelent. Általában úgy szoktuk interpretálni, mint a skála közepét. (Az átlagok bemutatásánál így tettünk most is.) Ugyanakkor felfoghatjuk úgy is, mint a véleménynélküliség, a közömbösség jelét, vagy egyszerűen a "nem tudom" válasz numerikus megnyilvánulását. A közbülső bizonytalanok csoportját tehát azok alkotják, akik hármas vagy 'nem tudom' választ adtak a függetlenségre vonatkozó kérdésre.

Ezeket az arányokat vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a politikai szereplőktől, pártoktól a válaszadók csupán egynegyede, míg a gazdaságtól csak egyötöde tartja függetlennek a civil szervezeteket.

Összességében elmondható, hogy a magyar társadalomban kialakult kép szerint a különböző társadalmi alrendszerek (politika, gazdaság, média, civil szervezetek) inkább függnek a gazdasági, illetve a politikai szereplőktől. Az egyes intézmények megítélése közötti különbségek csak abban jelentkeznek, hogy függő viszonyukat mennyire tartják szorosnak. A civil szervezeteket külön megvizsgálva láthatjuk, hogy a legkevésbé ezt az alrendszert látják függő viszonyban a politikai és a gazdasági szereplőktől. Ugyanakkor az is kiderült, hogy az emberek egy jelentős része (kb. 40%) bizonytalan a kérdés megítélésében, nem tud, vagy nem akar véleményt nyilvánítani.

Vélekedések a tüntetőkről

A válaszadókat megkérdeztük arról is, hogy mit gondolnak azokról, akik részt vesznek tüntetéseken, demonstrációkon. Kérdéseink kitértek arra is, hogy mi ösztönzi ezeket az embereket a részvételre. Az alábbi motívumok közül a legfontosabb hármat kellett kiválasztaniuk a megkérdezetteknek.

  • Akik tenni akarnak valamilyen ügyért
  • Akiket személyükben vagy családtagjukon keresztül valamilyen hátrány, sérelem ért
  • Akik elégedetlenek a kormánnyal
  • Akik tájékozatlanok vagy félrevezetettek
  • Akiket megfizetnek azért, hogy tüntessenek
  • Akiknek sok az idejük és ráérnek
  • Akiket az elmúlt években a válság súlyosan érintett

A hét felsorolt válasz közül négy (tenni akar, sérelem ért, válságban érintett, elégedetlenek a kormánnyal) mögött a tüntetők saját, személyes érdekei, érzelmei, akarata, morális elköteleződése húzódik. Ezzel szemben a másik három válaszlehetőség inkább a cselekvés immorális ösztönzőire utal, a tüntetőket manipulálják, nem saját érdekükért állnak ki (félrevezettek, megfizetettek, sok az idejük).

A 4. ábra bemutatja, hogy az egyes tényezőket a válaszadók hány százaléka jelölte meg első, második vagy harmadik helyen. Az első három helyen mért leggyakoribb választás: akik tüntetésen részt vesznek valamilyen ügyért akarnak tenni (47,5%), a legritkábban előforduló vélekedés pedig a tüntetők megtévesztettségére vonatkozik (11,6%). Kíváncsiak voltunk, hogy az emberek hány százaléka vélekedik szkeptikusan a tüntetőkről. Összevonva a szkeptikus válaszokat azt tapasztaljuk, hogy a népesség körülbelül egyharmada (36,3%) némileg bizonytalan a tüntetők őszinteségét illetően, a három lehetséges választása közül legalább egy szkeptikus válasz volt. Ugyanakkor a válaszadók 63,7%-a egyetlen szkeptikus, kételkedő választ sem adott.

4. ábra: A tüntetéseken való részvétel vélt motivációi (%)

 

A szocio-demográfiai jellemzőket összevetve azt tapasztaljuk, hogy bár vannak eltérések a két csoport között szignifikáns különbség kizárólag a civil szervezetekbe vetett bizalom terén mutatkozik. E szerint azok, akik a tüntetőkre úgy tekintenek, mint akik saját érdekeiket követik, a civil szervezetek felé is magasabb bizalommal viseltetnek. Azok, akik a tüntetőkkel szemben szkeptikusak a civil szervezetekkel szemben is bizalmatlanabbak.

A tüntetőkkel szembeni szkeptikus csoportokat érdemes összevetni a civil szervezetek függetlenségéről kialakított véleményekkel (4. táblázat). Azt láthatjuk, hogy azok, akik szerint a tüntetéseken résztvevők a saját érdekükért lépnek fel, szignifikánsan többen gondolják azt is, hogy a civil szervezeteket függetlenek a politikai és gazdasági szervezetektől. Míg a szkeptikusok több mint fele (52,6%) úgy vélekedik, hogy a civil szervezetek nem függetlenek a gazdasági szereplőktől, addig ez az arány a nem szkeptikusok csoportján belül alig több mint egyharmad (36,3%). Szignifikáns különbséget a szkeptikus és nem szkeptikus csoportok között azonban csak a civil szervezetek gazdaságtól való függőségében (nem függetlenségében) tapasztalunk, a politikától való függőség esetén nem. Vagyis azok, akik a tüntetéseken résztvevőkkel szemben szkeptikusak nem gondolják kevésbé kérdésesnek a civil szervezetek függetlenségét a politikai szférától, mint azok, akik a tüntetőkről nem gondolkodnak szkeptikusan.

4. táblázat: A tüntetőkről kialakított kép és a civil szervezetek függetlenségéről alkotott vélemény kapcsolata (%)

 

Vélekedések

Nem szkeptikusok

Szkeptikusok

Civil szervezetek gazdaságtól való függetlenségével kapcsolatos vélemények

Nem független

36,3

52,6

Bizonytalan

39,3

33,2

Független

24,4

14,1

Összesen

100,0

100,0

Civil szervezetek politikától való függetlenségével kapcsolatos vélemények

Nem független

31,9

37,4

Bizonytalan

39,4

42,4

Független

28,7

20,2

Összesen

100,0

100,0

 

A civil szervezetek ismertsége és elfogadottsága

Kérdőívünkben tizenkét civil szervezetről tettünk fel kérdéseket a válaszadóinknak. A szervezeteket és a tüntetéseket az elmúlt egy-két év legfontosabb, legaktívabb szereplői közül válogattuk össze. Elsőként azt kérdeztük velük kapcsolatban, hogy hallottak-e már az adott szervezetről (5. ábra), és ha hallottak, akkor megkérdeztük azt is, hogy mennyire tartják rokonszenvesnek, valamint hogy milyen típusú szervezetnek tartják: civil szervezetnek, egyházi szervezetnek, politikai szervezetnek, szakszervezetnek vagy állami fenntartású intézménynek.

5. ábra: Tüntetéseket szervező szervezetek ismertsége (%)

Az ismertségi adatokat figyelve láthatjuk, hogy a legtöbben a Magyar Gárdáról (74%), a Greenpeace-ről (62%) és a Civil Összefogás Fórumról (46%) hallottak. A rokonszenvi átlagokból kiderül, hogy az egyes szervezeteknek mekkora az elfogadottsága. Egytől ötig kellett értékelni a szervezeteket, ahol az 1-es érték a "nem rokonszenves" az 5-ös érték pedig a "rokonszenves" tartalommal bírt. A skála középső értéke három, tehát e fölött azt mondhatjuk, hogy inkább szimpatizálnak velük, míg ha az átlag három alatti, akkor inkább elutasítják őket. A legelfogadottabb szervezetek a Greenpeace, a Létminimum Alatt Élők Társasága és a Hallgatói Hálózat.

A Greenpeace-t tekinthetjük a legsikeresebb szervezetnek a kérdezett 15 közül. Nem csak az egyik legismertebbek és legrokonszenvesebbek, de ha azt vizsgáljuk, hogy azok közül, akik ismerik hány százalékuk mondható elutasítónak (1-es, 2-es válaszok), közömbösnek (3-as válasz), vagy támogatónak (4-es, 5-ös válaszok), akkor látható, hogy ez a szervezet volt képes a legjobban az őket ismerőkben pozitív képet kialakítani magukról

A HaHa és a LAÉT bár nem tartoznak a legismertebb szervezetek közé (csupán a megkérdezettek egyharmada és egyötöde hallott már róluk) az őket ismerők fele rokonszenvez velük.

6. ábra: Tüntetéseket szervező szervezetek rokonszenv átlaga (1-5 skála)

A három szélsőjobboldali szervezet (Magyar Gárda, Hatvannégy Vármegye Mozgalom, Koppány Csoport) a legkevésbé elfogadott, hiszen a Gárda esetén az őket ismerők csupán 14 százaléka, míg a másik két esetben mintegy 20 százaléka a szimpatizál a szervezetekkel.

Szimpátia szempontjából nagy tartalékai vannaka Szolidaritásnak, a TASZ-nak és A Város Mindenkié csoportnak, mivel az őket ismerők fele nem tudta eldönteni, hogy szimpatizál-e velük vagy sem, inkább semleges álláspontot alakítottak ki velük kapcsolatban. Ugyanakkor ez a tartalék ugyanilyen könnyen az ellenzők táborát is gyarapíthatja, ha a szervezetek rosszul mérik fel az őket támogatók táborát.

Számunkra meglepő eredményt hozott a Békemenetet szervező CÖF ismertsége és elfogadottsága. A CÖF 2012 óta hat Békemenetet szervezett, az elmúlt időszakban az egyik legnagyobb demonstrációt ez a szervezet tudta megszervezni, több mint százezer résztvevővel. Így érdekes, hogy mindössze az emberek 45%-a hallott már a CÖF-ről, és ezek csupán egyharmada tartja rokonszenvesnek a szervezetet.

Függelék

F1. táblázat: Tüntetéseket szervező szervezetek ismertsége és elfogadottsága

Szervezet

Ismertség (%)

Rokonszenv átlag

(1-5 skála)

Elutasítók (1-2-es értékek) (%)

Neutrális válaszok

(3-as értékek) (%)

Támogatók

(4-5-ös értékek) (%)

Milla

38,3

2,78

34,5

41,8

23,8

Szolidaritás Mozgalom

29,6

2,90

25,4

52,6

22,1

Társaság a Szabadságjogokért

20,1

3,01

22,4

50,5

27,1

Hallgatói Hálózat (HaHa)

32,4

3,35

18,6

32,5

48,9

Civil Összefogás Fórum (CÖF)

45,5

3,03

25,8

41,4

32,8

Magyar Evangéliumi Testvérközösség

18,2

3,19

19,7

43,6

36,6

Magyar Gárda

74,3

2,22

60,5

25,7

13,8

Koppány Csoport

16,6

2,57

48,7

30,1

21,2

Greenpeace

62,0

3,52

13,6

33,3

53,1

Létminimum Alatt Élők Társasága

18,7

3,45

10,7

39,3

50,0

64 vármegye mozgalom

29,1

2,43

49,8

32,4

17,8

A Város Mindenkié (AVM)

14,2

3,27

13,3

48,1

38,6

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://peripato.blog.hu/api/trackback/id/tr667076723

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.