Peripato

Az ELTE Peripato Társadalomdinamikai Műhely szakmai közösség tagjai a társadalmat és annak folyamatait, rendszereit élethivatásuk szerint megismerni vágyó kutatók, szociológusok.

Friss topikok

Ajánlott linkek

Logo

 
 

2015.04.29. 16:26 Fokasz Nikosz

Már öt éve!

Címkék: politika

S micsoda öt év!

 

Jeorgiosz Papandreu görög miniszterelnök éppen öt éve, 2010. április 23-án jelentette be, hogy Görögország mégiscsak igénybe veszi azon – mintegy egy hónappal korábban az EU és IMF által összehozott – mentőmechanizmus segítségét, amelyről addig azt feltételezték, hogy már magának a konstrukciónak léte és a segítség puszta ígérete is elég lehet ahhoz, hogy Görögország visszanyerje a pénzpiacok bizalmát, s kifizethető kamatszinten finanszírozhassa magát.

Nem így történt.

 

Mindenki szimbolikusnak tekintette, hogy Papandreu a bejelentés kedvéért a görögországi szigetvilág legkeletibb csücskéig, a távoli Kasztellórizó szigetéig zarándokolt.

 papandreu-kastellorizo.jpg1. ábra Papandreu Kasztellórizo szigetén

 

Pontos oka máig sem derült ki, magam hajlamos vagyok arra gondolni, hogy gyanútlanul, mint aki jól végezte dolgát, éppen névnapját ment ünnepelni oda, s munkatársai váratlanul rátelefonálhattak, hogy nagyon nagy a baj, haladéktalanul lépnie kell.

Ő maga már, mint egy újonnan alakult párt, a Demokratikus Szocialisták Mozgalmának vezetője a választási kampány finisében 2015. január 17-én adott televíziós interjújában azt találta mondani, hogy ezzel a választásával tulajdonképpen nemzetközi ismertséget biztosított Kasztellórizó szigetének.

Vitriolosabb görögországi kommentátorok ezt az ismertséget a Pearl Harbor, Hirosima, Nagaszaki típusú ismertségekhez hasonlították.

Papandreu bejelentését követően 2010. május elején írták alá azt az Európai Unión belül szokásszerűen csak mentőcsomagként emlegetett Memorandumot - azóta kiderült, ez csak az első volt a memorandumok tán még le sem zárult sorában - amely 110 milliárd eurós gigakölcsön megítélése mellett a folyósítás előfeltételeként költségvetési kiigazítási intézkedések és strukturális reformok egész sorát várta el az országtól.

Ma már tudjuk, olyan horderejű döntésről volt szó, amely legalább két évtizedre meghatározta Görögország sorsát. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a 21. század tulajdonképpen ekkor kezdődött Görögországban.

 

2010. május

 A meghökkent görögök nagyon heves tüntetésekkel, megmozdulásokkal reagáltak. A világsajtóban ekkor vált Görögország azzá a híres-hírhedt, országgá, amelynek kapcsán a Görögországba készülő turista előbb óvatosan tájékozódott, hogy vajon biztonságos dolog-e odamennie.  

  2010-majus-01-02.jpg2. ábra 2010. május Baloldali szakszervezet, s a hozzájuk szokásszerűen kéretlenül is odacsapódó „álarcosok”.

 

2010-majus-03-04.jpg3. ábra 2010. május Olykor a készenléti rendőrök is lehetnek szorult helyzetben

 

A felháborodás hullámai elérték a parlamentet is. A tüntetők a politikai rendszer és politikai osztály egészét tették felelőssé az őket ért katasztrófáért. Voltak persze más hangok is. Ez a másféle hangnem ez fejeződik ki a 4. ábrán látható karikatúrában

 
parthenon_bocs.jpg4. ábra A Parthenonon látható felirat: 

uj_kep_7.png

Az eladósodás

Azóta sokszor sokan tették fel a kérdést, hogy miként juthatott el Görögország idáig? A válaszokban a hosszú és rövidtávú okok természetes módon kapcsolódtak össze.

 gorog-allamadosag.jpg5. ábra Görögország államadósságának alakulása a GDP százalékában (Forrás: Bank of Greece)

A hosszabb távú tünetekkel kezdve, az 5. ábráról világosan leolvasható, hogy az államadósság növekedése a nyolcvanas évek legelején kezdődött, s töretlen lendülettel tartott 1993-ig. Az adósság emelkedése egybeesik ugyan a Paszok első, 1981-es kormányra kerülésével, de mégsem állíthatjuk, hogy ez egyszerűen a Paszok ügye, felelőssége lett volna. Inkább arról lehet szó, hogy a Paszok ráérzett a korszellemre, széles társadalmi rétegek jóléti intézkedésekkel kapcsolatos felfokozott várakozásaira. Jellemző, hogy e korszellem alól még a jobboldali Új Demokrácia sem tudta igazán kivonni magát. (Az 5. ábrán a diagram zölddel kiemelt részei a Paszok kormányok, míg a kék szakaszok az Új Demokrácia kormányainak időszakát jelzik.)

A kilencvenes évek elejétől az államadósság a GDP száz százaléka körül, tehát igen magas szinten stabilizálódott, jelezve a görög gazdaság azóta unalomig emlegetett strukturális gyengeségeit. A helyzet azonban fenntarthatónak tűnt. Az ezredfordulótól 2007-ig az államadósság évi mintegy 8-10 milliárd euróval növekedett, a GDP növekedése azonban évente 10-15 milliárd euró között mozgott, ami kezelhető keretek között tartotta a görög állam fizetési kötelezettségeit. Így gondolták ezt a pénzpiacok is, hiszen 2001 és 2007 között a tízéves görög kötvények felára ma már mesébe illően alacsony szinteken, 20-30 pont között mozgott.

A jelen írás azonban, a szerző több évtizede rögzült hajlamaival ellentétben ezúttal nem a gazdaság hosszú távú folyamataival, hanem a gazdaságpolitika, s a pénzügyek rövidtávú mozgásterének, a szerző számára kissé ingoványos területeivel kíván foglalkozni.

 

2008-2009, a kritikus évek

A fordulatot a 2008-as hitelválság utáni évek jelentették. A költségvetés elsőrendű egyenlege a 2000 és 2007 közötti időszakban mindössze egyszer fordult negatívba. Ezen időszak első három évében 2000 és 2002 között a többlet elérte-megközelítette a négy százalékot. Ezt követően 2003-ban mintegy egy százalékra esett, majd az athéni olimpia évében, 2004-ben hasonló nagyságú negatívba fordult. A 2005 és 2007 közötti időszakban a költségvetés elenyésző mértékű, többnyire az egy százalékot sem elérő, de mégiscsak pozitív elsőrendű egyenleget mutatott.

Innen váltott át 2008-ban mintegy két százalékos mínuszba. Az államadósság emelkedése ebben az évben a korábbi évek szokásszerű mértékének háromszorosával, 23 milliárd euróval emelkedett.  De az államadósság talán még így is kezelhető maradhatott volna, ha a költségvetési hiány nem társul a folyó fizetési mérleg ezzel párhuzamosan súlyosbodó hiányával.

Ez sem volt persze teljesen új jelenség. 2004 előtt a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 4 százaléka, azaz évi 15 milliárd euró körül ingadozott. 2006 után azonban folyamatos növekedésnek indult, hogy 2008-ra elérje a GDP 14 százalékát, abszolút számokban pedig a 35 milliárd eurós szintet. A legmeghökkentőbb, hogy mindez jórészt luxus fogyasztási javak hirtelen megugró importjának volt köszönhető.

A 2008-es hitelválság után beállt pénzszűke tehát nem csak az állami költségvetés, hanem folyó fizetési mérleg finanszírozása felől is súlyosan érintette az országot.

Egy olyan országot, amelynek politikai elitjét fokozódó legitimációs válság sújtotta. Generációs szakadék kialakulására utal, hogy 2008 decemberében, miután egy rendőr hidegvérrel lelőtt egy 15 éves középiskolást, kortársai az ország szinte valamennyi városában haragos spontán tüntetéseken adtak hangot dühüknek.

Az önmagában is kritikus 2008-es évre azonban még rá is licitált a 2009-es választási év. Az októberi választásokat megelőző időszakban a kormány semmit sem tett a kiadások lefaragására és a bevételek rendbetételére. Ellenkezőleg. A korábbiaknál is tágabbra nyitotta a közalkalmazotti szférát az új alkalmazások számára. Az adóhatóság pedig szieszta üzemmódba váltott. Az államadósság csak ebben az évben további 34 milliárd euróval emelkedett, a költségvetés elsőrendű egyenlege pedig kilenc(!) százalékos hiányt mutatott.

Az 5. ábrából látszik, hogy a pénz csaknem fele a fegyverkezési kiadásokon és a csökkenő adóbevételek pótlásán túl járadékok, juttatások, fogyasztási hitelek illetve nyugdíjak biztosítására ment el. A másik része viszont az ország rosszabbodó pénzügyi pozíciójának jeleként kamatokra, illetve a bankok megerősítésére fordítódott.

 merre_a_penz.png6. ábra Mire mennyit költöttek a 2009-ben felvett kölcsönökből? (milliárd euró) Forrás: Νίκος Χριστοδουλάκη:ς Σώζεται ο Τιτανικός; (Nikosz Christodoulakisz: Megmenthető a Titanic?)

 

A 2009. októberi választások után

A győzelemre esélyes Paszok elnöke 2009. szeptember közepén a – mindig is a politikai ősz nyitányát is jelentő – Thesszaloniki Nemzetközi Vásáron három héttel a választások előtt a „van itt pénz”azóta hírhedté vált jelszavával igyekezett honfitársai szavazatait megnyerni. A Paszok a kampányban az adósávoknak az inflációhoz igazítását, a munkanélküli segélynek a minimálbér 70%-ra történő emelését ígérte, oktatásba pedig 1 milliárd eurót tervezett befektetni.

 papandreu_stratega.jpg7. ábra. Papandreu a gazdasági stratéga Forrás: To Vima 2009. szeptember 13.

 

A taktika bevált. A 2004-es és 2007-es választási vereségek után a Paszok megint győzni tudott, s Jeorgiosz Papandreu nagyapja és apja nyomdokaiba lépve végre szintén miniszterelnöke lehetett az országnak.

 uj_kep_1.png8. ábra Három generáció. Három miniszterelnök. Jeorgiosz Papandreu az apa, Andreasz Papandreu a fiú, Jeorgiosz Papandreu az unoka.

 

A választási győzelem után az új kormány, szembesülve a rideg gazdasági tényekkel, ellenmondásos üzeneteket kezdett küldeni. Egyfelől a pénzügyminiszter alig két héttel a választások után bejelentette, hogy az ország pénzügyei kisiklottak. Ebben az időszakban szinte hetenként korrigálták a várható költségvetési deficit számait. Természetesen felfelé (1. táblázat)

 koltsegvetes-2009.jpg1. táblázat A 2009-es költségvetési hiány változó számai

Másfelől a kormány ezzel egy időben nagyszabású szociális programokat jelentett be. Engedett a privatizációt ellenző szakszervezeti követeléseknek, és folytatta ezúttal a saját emberei érdekében újabb alkalmazottak elhelyezését a közszférában.

Ez a kettősség a közhangulat megváltozását eredményezte. De nem az ország reális gazdasági helyzetének felismerése irányába, hanem a kormány alkalmasságát illetően. A választók körében kezdett terjedni a meggyőződés, hogy a kormány nem jól teszi a dolgát. Hasonló kételynek a pénzpiacokon történő megjelenését mutatja egyrészt a kamatfelárak növekedése (9. ábra) másrészt a rövid és hosszú távú papírok kamatai közötti olló szétnyílása.

 spreads_2.jpg9. ábra A tízéves görög államkötvények kamatfelárainak alakulása

 

A tízéves kötvények kamatai 2009 októberében öt százalék közelébe emelkedtek, miközben a hároméves kötvények kamatai két százalékon voltak. A kormány azonban megbízhatóságát és hosszú távú elkötelezettségét bizonyítandó – az akkor olcsó rövidtávú kölcsönökből bespájzoló Írországgal ellentétben – tízéves futamidejű kötvényekkel próbálta kiadásait finanszírozni, amivel csak annyit ért el, hogy minden egyes alkalommal egyre drágábban tudta ezt megtenni. A kamatok decemberre 5,5 százalékra, 2010 januárjára pedig 6,5 százalékra emelkedtek. Mire a kormány észbe kapott és a rövidtávú kölcsönök felé fordult, ez az ablak is bezárult. A hároméves kötvények kamatai a decemberi 4 százalék és a januári 5 százalék után, áprilisban a tízéves kötvények közben szintén emelkedő kamataival egyetemben elérték a 8 százalékot, lehetetlenné téve ezzel az ország lejáró tartozásainak a pénzpiacokról történő finanszírozását.

 

Az első Memorandum

 S ez volt az a pillanat, amikor 2010. április 23-án Jeorgiosz Papandreu miniszterelnök Kasztellórizó szigetén a kamerák elé állt. A görög kormány 2010. május 5-én már jóvá is hagyta a Memorandumot. 

– Úgy éreztük magunkat, mint prostik az első kuncsaft után. – írta le a kormányülésen uralkodó pszichológiai helyzetet 2011 októberében a Papandreu kormány egyik meghatározó figurája. (Idézi: To Vima 2015. április 26.)

Megálmodói és a mögöttük álló intézmények – az IMF, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank – azzal kalkuláltak, hogy a követendő kiigazítási politika következtében a GPD 2010-ben és 2011-ben ugyan 4 illetve 2,6 százalékkal visszaesik, a recesszió azonban ezzel majd véget is ér, s 2012-re már 1,1 százalékos növekedéssel számoltak. Ugyanerre az évre prognosztizálták a munkanélküliség 15,3 százalékos szinten történő tetőzését, miközben – a belső leértékelés hatásaként – az infláció a 2010-es 1,9 százalékos szintről 2011-re -0,4 százalékos deflációba való fordulását vélelmezték. A GPD arányos államadósság a 2013-ban számolt 149,6 százalékos szintről kezdte volna meg a csökkenő tendenciáját.

A valóság nagyon másként alakult. Tény, hogy az elsőrendű költségvetés 2009-es 9 százalékos hiánya 2014-re már egy százalékos többletre váltott. Görögország tehát, rövid időn belül nagyon komoly költségvetési kiigazítást ért el. E sikerért azonban a kalkuláltnál sokkal nagyobb árat kellett fizetnie (2. táblázat).

 

 memorandum_terv_teny.jpg2. táblázat Memorandum: tervek és tények

 

A gazdaságból 2008 óta eltűnt a növekedés, a recesszió csak 2014-ben váltott át stagnálás közeli állapotba, a munkanélküliség még most is a társadalmi kohéziót veszélyeztető szinteken, 25 százalék felett van. A fiatalok ötven százalék feletti munkanélkülisége erőteljes migrációs hullámot indított el.  Az államadósságnak a válság kitörésekor mért 120 százalékos szintje 180 százalék közelébe emelkedett, a görög államkötvények felárai hihetetlen magaslatokba emelkedtek (10. ábra).


gorog_spreads.jpg10. ábra Görög tízéves államkötvények felárának (azaz a görög és a német kötvények hozamai közti különbség százszorosának) alakulása Forrás: Eurostat

 

A görögországi memorandumok korszakának ötéves története még elemzőkre vár. A 2015. januári választási eredmények azonban annyit már megmutattak, hogy a görögök többsége szerint, bármi is történt az elmúlt öt év alatt, az biztos, hogy ugyanaz, ugyanúgy már nem mehet tovább.

Hogy Görögország bárkája ezek után merre is halad? Ki tudja? Az sem biztos, hogy elsősorban a görög kormányok kormányozzák...

 limani_1.jpg11. ábra Cipraaaaaaaaaasz... A kikötő távolodik.... (Forrás: KATHIMERINI 2015. Április 26. Dimitrisz Hadzopoulosz karikatúrája alapján)

 

Athén, 2015. április 26.                                           

Αθήνα, 26/04/15

Fokasz Nikosz – Νίκος Φωκάς

MTA-ELTE Peripato Kutatócsoport,

Κοινωφελές Ίδρυμα Αλέξανδρος Σ. Ωνάσης

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://peripato.blog.hu/api/trackback/id/tr187405182

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.