Peripato

Az ELTE Peripato Társadalomdinamikai Műhely szakmai közösség tagjai a társadalmat és annak folyamatait, rendszereit élethivatásuk szerint megismerni vágyó kutatók, szociológusok.

Friss topikok

Ajánlott linkek

Logo

 
 

2015.06.01. 10:26 Fokasz Nikosz

Célegyenesben

 Párbeszéd a kávézóban

 

  • Van elég készpénzetek otthon? – kérdezte egyik görög barátom csütörtök[1] délután.
  • Persze, van. - feleltem, de látva hogy valójában nem igazán értem a kérdést, elmagyarázta.
  • A Pünkösd miatt most háromnapos ünnep jön, s nálunk az ilyen ünnepek, mindig kellemetlen meglepetésekkel járnak.
  • Emlékezz a 2013-as ciprusi Memorandumra. Azt is március 25-én[2] egy háromnapos ünnep alkalmából jelentették be. Megnyirbálták a betéteket, s korlátozták a banki pénzmozgást.
  • Könnyen elképzelhető, hogy a hétfőt követően már itt is korlátozni fogják a pénzfelvételt az ATM-ekből.
 

Beszélik, hogy a plafon heti ötven euró lehetne.

 

Ennyi egy kétfős család heti alapvető élelmiszerszükséglete. Ehhez persze az olcsó szupermarketekben, illetve a rendszeres heti piacon kell vásárolni.

 

Van ott vásárló bőven.
piac_1-2.jpgFotó: Fokasz Nikosz

A választék is látványos.
piac_3-4.jpgFotó: Fokasz Nikosz

De ki lehet kötni valamelyik szemfüles alkalmi árusnál is.
piac-5.jpgFotó: Fokasz Nikosz

Ebben az ötveneurós vásárlásban azonban már nincsenek benne a mosószerek, tisztálkodó szerek, a dobozonként átlagosan 4 eurós cigaretta, a havi 30 eurós buszbérlet, a közüzemi szolgáltatások és semmi egyéb. Egy olcsó étteremben a szuflaki „pálcikánként” 1 euró, amiből azért minimum hármat is el lehet fogyasztani, s akkor hol van még a saláta, vagy esetleg egy pohár sör. A presszókávé ára 1,5 és 3 euró között mozog.

 A pénzfelvételi korlátozás persze alig érintené a nyugdíjasokat, akiknek többsége a nyugdíjfizetés napján, bár használhatná az automatákat, – áááá, nem bírom én ezeket a gépeket, inkább beállok a sorba felkiáltással – amúgy is a bankok előtti hosszas várakozást választják.

 nyugdijasok_sorban.jpgFotó: Fokasz Nikosz

A várakozás, hogy Görögország és a hitelezők tárgyalásain ezen a hétvégén tényleg valami igazán fontos történhet, persze rendkívül felfokozott.

 

Legalábbis a médiumokban.

 

Persze ugyanez a média - állandóan farkast kiáltva – az elmúlt hónapokban határidők tucatját minősítette már sorsdöntően kritikusnak, így ismétlődő drámai bejelentéseiket görögként kezdjük jobb esetben rezignált vállvonogatással, rosszabb esetben gyanakvással fogadni.

A görög választók nem kis százaléka véli úgy, hogy az itteni médiumok bonyolult hatalmi-gazdasági szövevény részeként, manipulatív szándékkal csupán e körök érdekeit szolgálják ki (Diagram 1). 

 
diagram_1.jpgDiagram 1 Forrás: Politikai barométer (Πολιτικό Βαρόμετρο), Public Issue, 2015. május

Persze úgy tűnik, hogy a pénz és az idő is fogytán, s most az egyszer talán tényleg fontos vízválasztóhoz közeledünk. 

Pünkösdhétfő itt is munkaszüneti nap, a nagy televíziós csatornák azonban máris bejelentették, hogy hétfőn hétköznapi műsorrend szerint sugároznak.

 Márpedig a legtöbb csatornán a hétköznap reggelek és délelőttök a politikai elemzőműsorok jegyében telnek. A kereskedelmi adók jó része hosszú politikai-közéleti műsorokkal indítja a napot. Többnyire két nagyon összeszokott újságíró-műsorvezető moderálja ezeket a műsorokat, ahol mindig nagy létszámú – politikusok, képviselők, miniszterek, újságírók, szakértők váltakozó összetételű csapatából álló – vendégsereg folytat sokszor nagyon éles vitát aktuális közéleti kérdésekről.

 
skai_mega_tv.jpg

Az persze még a sokszor hangos üvöltözésbe vagy káromkodásba fulladó viták sorában is kirívó volt, hogy a 2012-es választási kampány során az ANT1 csatorna reggeli műsorában Kaszidiarisz az Arany Hajnal képviselőjelöltje többször is megpofozta a Görög Kommunista Párt képviselőjelölt asszonyát. Jelenleg mind ketten a görög parlament tagjai.

 ant1.jpg

A fenti kép további érdekessége, hogy miközben a műsorvezető kétségbeesetten igyekszik leállítani a verekedős képviselőjelöltet, a kép jobboldalán pedig éppen egy újságíró indul közbeavatkozni, addig az asztal hátsó részén, két hölgy között egy ősz hajú úr ül mozdulatlanul. Ő Prokopisz Pavlopulosz, a jobboldali Új Demokrácia egykori parlamenti képviselője, és kormányainak minisztere. Akkor még senki sem tudhatta, ő a legkevésbé, hogy a Sziriza jóvoltából 2015 februárjától ő lesz a Görög Köztársaság öt évre megválasztott új elnöke.

A politikai iránti nyitottság tekintetében a kereskedelmi adóktól semmivel sem marad el a NERIT nevű görög közszolgálati televízió, amelynek stúdiója a legmodernebb az egész országban. Reggel hattól délelőtt tízig (ΕΞΙ ΔΕΚΑ című) politikai elemzőműsorral indítanak, amelyet 10-től 13 óráig aktuálpolitikai elemzőműsor követ.


eksi_deka.jpg

 

Esténként pedig heti gyakorisággal többórás, sokszereplős vitaműsoroknak – többek között a Fair Play című műsornak – ad helyt.

 fair_play.jpgFair Play esti politikai vitaműsor.

Mivel a NERIT nevű közszolgálati televízió az egyik pillanatról a másikra, botrányos körülmények között megszüntetett (lásd erről a http://peripato.blog.hu/2013/06/13/igy_nem_lehet_dolgozni_743 bejegyzést) – és a Sziriza kormány által most újra feltámasztott – ERT nevű közszolgálati televízió jogutóda, újságírói kínosan ügyelnek a kiegyensúlyozottságra. Ez sem zárja ki persze a heves vitákat.

 Legutóbb 2015. május 28-án este a Fair Play című vitaműsorban elemezték a tárgyalások eddigi menetét. Az adásban, ahogy eddig is, mindenki csak a másikon akart felülkerekedni, s olyan heves indulattal bizonygatták a maguk igazát, hogy még a reklámszünetek alatt is folytatták egymás álláspontjának tönkrezúzását. Az események alakulásában mindenki csak saját pártja megigazulását látta. S tették mindezt, ahogy némi rezignáltsággal a műsorvezető is megjegyezte, egy ország romjain.

 Látszik, hogy a célegyenesben vagyunk. Biztos jele ennek a felerősödő polifónia, sőt kakofónia. Mindenki mondja a magáét, minden és mindennek az ellenkezője is elhangzik, mindenki mindenkinek, gyakran önmagának is ellentmond.

 

A várakozás feszültsége…

 

… és az elhúzódó tárgyalássorozat nyomot hagyott a görög választókon. 2015 májusában fordult elő először, hogy többen ellenzik a kormány tárgyalási stratégiáját, mint ahányan helyeslik.

 diagram_2.jpgDiagram 2 Forrás: Egyetemi Kutató Intézet – Közvélemény- és Piackutatási Egység (Ερευνητικό Πανεπιστημιακό Ινστιτούτο - Μονάδα Ερευνών Κοινής Γνώμης και Αγοράς) University of Macedonia

 A május fordulatot hozott abban is, hogy most először a válaszolók kisebbsége gondolja úgy, hogy a Ciprasz kormány összességében betartja, betarthatja választási ígéreteit.


diagram_3.jpgDiagram 3 Forrás: Egyetemi Kutató Intézet – Közvélemény- és Piackutatási Egység (Ερευνητικό Πανεπιστημιακό Ινστιτούτο - Μονάδα Ερευνών Κοινής Γνώμης και Αγοράς) University of Macedonia

 Ezzel együtt a meghátrálás sokak számára továbbra is elfogadhatatlan, tiltott kifejezésnek tűnik. A kérdezettek csaknem fele úgy gondolja, hogy a kormánynak semmiképpen sem lenne szabad meghátrálnia.

 diagram_4.jpgDiagram 4 Forrás: Politikai barométer (Πολιτικό Βαρόμετρο), Public Issue, 2015. május

A számítottnál bonyolultabb tárgyalások, a hitelezők hajthatatlansága, a gazdaság fokozódó likviditási problémái nyomot hagytak az emberek mindennapjain, s így a kormány és a politikusok népszerűségén is.

 A két legnagyobb párt a Sziriza és az Új Demokrácia vezetőjének népszerűsége igen sajátosan alakult. Tavaly tavasztól, mintegy nyolc hónapon keresztül fej-fej mellett haladtak. A 2015. januári választásokat követően, Ciprasz népszerűsége az egekbe szökött, mutatva, hogy a győzteshez való szokásszerű igazodás ezúttal kivételes mértékű volt. Bár Ciprasz népszerűsége azóta érezhetően esett, Szamaraszé sem csökkent sokkal kevesebbel, így az őket elválasztó különbség még mindig fényévnyi. Ez is mutatja, hogy a Sziriza legfőbb aduja továbbra is maga a pártelnök.

  diagram_5.jpgDiagram 5 Forrás: Egyetemi Kutató Intézet – Közvélemény- és Piackutatási Egység (Ερευνητικό Πανεπιστημιακό Ινστιτούτο - Μονάδα Ερευνών Κοινής Γνώμης και Αγοράς) University of Macedonia

 

Retorikai pókerjátszma

 

A görög kormány már jó néhány hete a megegyezés karnyújtásnyi közelségét kommunikálja, a hitelezők – mindenekelőtt a német pénzügyminiszter – ezzel szemben a feleket még elválasztó igen nagy távolságot hangsúlyozzák.

Új elem ebben a retorikai játszmában, hogy egy héttel ezelőtt több kormánytag is kijelentette, ha választania kell a fizetések-nyugdíjak, illetve a június ötödikén esedékessé váló 300 millió eurós IMF részlet kifizetése között, akkor biztos, hogy nem ez utóbbit fogja választani. Mintha néhány méternyire a céltól még kóstolgatnák egymást a felek.

2015 május 29-én pénteken egyszerre több nyilatkozat is ebbe az irányba mutatott. Cakalotosz a tárgyalások koordinálásával néhány hete megbízott, s ennyiben Varufakisz pénzügyminiszter főnökévé avanzsált külügyi államtitkár kijelentette, hogy az egyezség számukra nem fétis, s akármilyen egyezményt nem írnak alá. A másik oldalon ezzel rímel a finn külügyminiszter kijelentése, aki szerint Görögországnak nincs semmi keresnivalója az eurózónában. A Sziriza parlamenti szóvivője – a tárgyalások esetleges kudarcára és azok következményeire célozva – kijelentette, hogy egy államnak, olyan eshetőségekre is fel kell készülnie, amelyekre nem feltétlenül törekszik.  

 

Kérdés, hogy a görög választók fel vannak-e készülve minden eshetőségre. Az eurózónából való távozás lehetőségét firtató kérdésre azok aránya, akik ezt nem tartották reális lehetőségnek, január óta több mint húsz százalékkal csökkent, miközben jelentősen nőtt azok részaránya, akikben félelmet kelt egy ilyen lehetőség. A 6. diagram kinyíló ollója a négyhónapos Sziriza kormányzás egyik legfontosabb lélektani dimenziójára mutat rá.

 
diagram_6.jpgDiagram 6 Forrás: Egyetemi Kutató Intézet – Közvélemény- és Piackutatási Egység (Ερευνητικό Πανεπιστημιακό Ινστιτούτο - Μονάδα Ερευνών Κοινής Γνώμης και Αγοράς) University of Macedonia

 Egy május 29-én, pénteken a görög közszolgálati televízió egyes csatornáján ismertetett vizsgálat szerint[3] a kérdezettek 85 százaléka felel igennel arra a kérdésre, hogy Görögország maradjon-e az eurózónában. Ha a kérdést úgy tették fel, hogy a kormány törekvéseként megfogalmazott „tisztességes kompromisszum” megkötése esetén is maradjon-e Görögország az eurózónában, az igennel válaszolók aránya 72 százalékra csökkent, de még mindig nagyon magas maradt.

A közvélemény kutatók azonban nem érték be ennyivel. A görög kormány hónapok óta azt kommunikálja, hogy bizonyos intézkedéseket – ilyen például a bérek és nyugdíjak csökkentése, a csoportos elbocsátások lehetővé tétele, a magas elsőrendűhiány elérése, az ÁFA általános emelése – semmiképpen sem fogadhat el. A közvélemény kutatók ezért azt a kérdést szegezték a megkérdezettekhez, hogy ha a görög kormány ezek mindegyikében engedni kényszerül, Görögország akkor is maradjon-e az eurózónában.

Erre a kérdésre a megkérdezettek 49 százaléka felelt igennel, miközben 39 százalék felelte azt, hogy ebben az esetben talán valami mást kellene megpróbálni.

A további vizsgálat kimutatta, hogy az igennel felelők döntően 55 év feletti férfiak, Thesszalonikiben lakók és jobbközép szavazók. A „mást kellene kipróbálni” kérdést pedig döntően 45-55 év közötti, athéni baloldali szavazók válaszolták.

 Ez a „mást kellene kipróbálni” persze több mindent is jelenthet. 

 Ha a kormánynak nincs elég pénze ahhoz, hogy egyszerre fizesse ki a közalkalmazottakat, nyugdíjasokat és a hitelezőket is, akkor megtehetné, hogy ez utóbbiakat kifizeti euróban a többieknek pedig egyéb kötelezvényekkel, valamiféle jegyrendszerrel(?), kiterjedt cafeteriával(?), egyfajta párhuzamos pénzzel, amelyet aztán az érintettek közszolgáltatások (például villany vagy vízszámla, talán adó), esetleg hazai alapvető élelmiszerek megvásárlására használhatnának. A megkérdezettek 35 százaléka ezen kiszámíthatatlan következményű, radikális döntés esetében is támogatná a kormányt. Még többen, a kérdezettek 46,5 százaléka támogatná a kormányt abban az esetben is, ha az ATM pénzfelvételt heti 50 euróban maximálná.

 

Mi várható?

 

A kormánynak tehát van még hazai mozgástere ahhoz, hogy még inkább próbára tegye a hitelezők türelmét és tűrőképességét.

Igaz, a görög kormány legerősebb érve:

  • Vigyázzatok, mert akár a csődöt is hajlandó vagyok bevállalni, s akkor aztán ti is megnézhetitek magatokat!

Erősen bumeráng jellegű, s nem kétséges, hogy kinek fájhat jobban.

 

A jelek szerint azonban a görög kormány pillanatnyilag inkább megegyezésre törekszik. Erre utal, hogy május 30-án szombaton(!) a kormánynak a tárgyalások politikai irányításáért felelős tagjai, több mint nyolc órán keresztül üléseztek. Felmerült egy hétvégi – a legújabb hírek szerint vasárnap esti – újabb Ciprasz-Merkel-Holland hármas videó konferencia lehetősége, s hogy az Egyesült Államok illetékesei minden szinten és minden tónusban rugalmasságra és kompromisszumos megoldásra szólították fel a feleket.

Bár a hivatalos napirenden nem szerepelt, a G7 országok pénzügyminiszteri találkozóján is alaposan megtárgyalták a görög kérdést. Eszünkbe juthat, hogy 2011 novemberében a G20-ak találkozóján pecsételődött meg az akkori görög miniszterelnök sorsa, aki néhány napon belül lemondásra kényszerült. Az utolsó csepp a pohárban egy népszavazás ötlete volt, de a partnerek türelme tulajdonképpen amiatt fogyott el, hogy az akkori görög kormány mintegy fél éven keresztül képtelen volt megvalósítani a maga által is aláírt megállapodásokat.

A türelem most is fogyóban. Mindenki szeretné elkerülni, hogy a G7 országok vezetőinek június 7-8-i csúcstalálkozóját a görög ügy uralja. Talán emiatt is figyelmeztették a görög kormányt az Euro Working Group múlt csütörtöki ülésén, hogy ha egy héten belül nincs megállapodás, akkor Görögország már csak technikai okok miatt is – több tagállamban ki kell kérni a parlament állásfoglalását – képtelen lesz idejében pénzhez jutni.

Hétfőn Merkel, Holland, Juncker hármas találkozóra fog sor kerülni. Itt is meg fogják tárgyalni a görög kormány és a hitelezők közti nézeteltérések áthidalásának lehetőségeit. Juncker - mint ismeretes - hetek óta igyekszik, nem túl nagy sikerrel közvetítő szerepet játszani.

 

A vitás területek hónapok óta ugyanazok

 

 A görög kormány vitatja a partnereknek a tavalyi költségvetési hiányra vonatkozó számait, bár abban közeledés rajzolódik ki, hogy a költségvetés idei elsődleges többlete a korábbi egyezmény által elvárt három százalék helyett egy százalék körül alakuljon.

Hetek óta nem értenek egyet az ÁFA kulcsok kérdésében. A hitelezők 1,8 milliárd eurós bevételt szeretnének, s ezért kétkulcsos rendszert javasolnak, rendre 11 és 23 százalékos kulcsokkal, s megszüntetnének mindenféle – például a szigetekre vonatkozó – kedvezményt.  A görög kormány egy milliárdos bevételt célozna meg, rendre 6%-12%-23%-os kulcsokkal. A legalacsonyabb kategóriába kerülnének az élelmiszerek, és a gyógyszerek.

A hitelezők ragaszkodnak a korkedvezményes nyugdíj szabályainak erőteljes szigorításához. Ennek részeként már megszerzett nyugdíjjogosultságok felülvizsgálatára is sor kerülne. A hitelezők idénre mindenképpen befagyasztanák a 13. havi nyugdíjak kifizetését, s a jövőre nézve erőteljesen megnyirbálnák annak mértékét és a jogosultak körét is.

A munkaügyi területen a görög kormány ragaszkodik a kollektív szerződések rendszerének visszaállításához, s a minimálbért a mostani 586 eurós szintről, egy év alatt fokozatos visszaemelné a válság előtt 751 eurós szintre. A hitelezők ellenzik mindezt, s szeretnék elérni, hogy a görög kormány menjen bele a csoportos elbocsátások megkönnyítésébe is.

Az kizártnak tűnik, hogy a hátralévő rövid időben, - akár a következő hétvégét, akár a hitelegyezmény négy hónapos meghosszabbításának június végén lejáró határidejét tekintjük - mindezekben a kérdésekben megállapodás születhessék. A legvalószínűbb egy olyan részmegállapodás, amely a rövidtávú kérdések rendezése mellett tartalmazni fog néhány, a hosszabbtávú reformok és adósságkezelés területére vonatkozó általános elvet is.Ez utóbbiak részletes megvítatását és rendezését eltolva a nem túl távoli jövőbe.

 

Megegyezés híján Görögországnak úgy kell(ene) visszafizetnie júniusban összesen 1,55 milliárd eurót az IMF-nek, az EKB-nak pedig júliusban 3,5 milliárdot és augusztusban 3,2 milliárdot, hogy külső pénzre nem számíthat. Egy éve – tehát nem csak a mai kormány idején – persze pontosan ez történik. Az ország folyamatosan törleszt, s közben – megegyezés híján – egy euró centet sem kapott hitelezőitől. Ez a helyzet azonban sokáig nem tartható fenn.

 

Láthatóan az utolsó métereket tesszük meg, csak az nem teljesen világos, hogy a célban mi vár ránk. Egy valószínűsíthető – s főbb körvonalaiban már kiszivárgott – megállapodás, vagy egy – ebben a pillanatban eléggé valószínűtlennek ható, de teljesen ki nem zárható – szakítás.

 

A helyzet pillanatról pillanatra változik. Minden prognózis futóhomokra épül…

 

Ezért fontos a lejegyzés percre pontos dátuma:

Athén, 2015. május 31. 15.58.                        Αθήνα, 15.58. 31/5/15

Fokasz Nikosz

Νίκος Φωκάς

MTA-ELTE Peripato Kutatócsoport,

Κοινωφελές Ίδρυμα Αλέξανδρος Σ. Ωνάσης

 

[1] 2015. május 28 csütörtök

[2] A legnagyobb görög nemzeti ünnep, az 1821-es forradalom évfordulója

[3] A vizsgálatot az MRB piackutató cég végezte

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://peripato.blog.hu/api/trackback/id/tr147508000

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.