Peripato

A Peripato blog a görög és magyar társadalmat összekapcsoló, összehasonlító rövid írások bemutatására törekszik.

Friss topikok

Ajánlott linkek

Logo

 
 

2014.06.04. 20:47 Jelenfi Gábor

A világpolitika megjelenése két magyar online napilapban

Címkék: kampány politika hálózat politikus

- Nem is oly rég, itt még egy kampány folyt!

- Tényleg? Észre sem vettem.

 

 Mi azért odafigyeltünk. Sőt kutakodtunk. A következőkben ezért sorozatunk harmadik darabjával folytatjuk annak bemutatását, hogy mire is bukkantunk. Most csupán az éppen hogy elindult elemzések, értelmezések kezdeti melléktermékeként adódó tények felmutatására vállalkozunk. Ezért ami itt található kevesebb, mint egy tudományos publikáció. Másfelől azonban több is. Az ábrák segítségével igyekszünk továbbra is megosztani az olvasóval az adatok tengerén való bolyongás szellemi izgalmát!

Jelen bejegyzés szerzői (Micsinai István, Petényi Mirkó, Jelenfi Gábor, Tóth Gergely és Fokasz Nikosz) az MTA-ELTE-Peripato Összehasonlító Társadalmi Dinamika kutatócsoport tagjai. 

Blogsorozatunk újabb, a szokásosnál kicsit hosszabb bejegyzésében az Európai Parlamenti választás apropóján az EP választási kampányt és eredményeit, valamint az EU tagállamainak, illetve vezető politikusainak és jelöltjeinek a sajtóban való jelenlétét néztük meg.

A média szelektál és ezáltal irányítja az olvasók figyelmét, így a világról alkotott mentális térképet is. Az EP-választásra való tekintettel megvizsgáltuk mit mutatott felénk az európai- és a világpolitikából a Magyar Nemzet és a Népszabadság. Habár az éppen aktuális események dominanciájukkal korlátozzák, hogy teljes átfogó képet kapjunk, de hogy a média mit tart fontosnak és éppen "aktuálisnak" az már önmagában sok mindent kifejez. Nézzük meg tehát, hogy milyen térképet rajzol fel a világról a média!

Az elemzés során a 2014. január 1. - május 17. között a Magyar Nemzet (MNO) és a Népszabadság (NOL) internetes felületén megjelent cikkeket gyűjtöttük össze, majd kerestük meg bennük az általunk kiválasztott kulcsszavakat (az EP-választást egy héttel megelőzően zártuk le az adatgyűjtést). A politikusok, illetve az országok sajtómegjelenései alapján a szereplők hálózatait rajzoltuk meg. A hálózatok csomópontjai tehát olyan országok nevei vagy azok politikusai, amelyek egy adott cikkben egyszerre jelentek meg. Ezt az együtt említést értjük a hálózaton belüli kapcsolat alatt, természetesen ezek mögött sokféle kontextus állhat, lehet teljesen semleges két „pont” kapcsolata, pl. egy felsorolás esetén, de lehet pozitív és negatív is egyaránt. Az EP-választás egyben jó apropót nyújtott arra is, hogy kitekintsünk, és szélesebb körben vizsgáljuk meg, hogy a magyar napisajtóban mely külföldi politikusok és országok jelennek meg. Célunk, hogy a média elemzése segítségével hazánk külpolitikai irányultságát és a nemzetközi politika hazai leképeződését ragadjuk meg.

Politikuskapcsolatok a médiában

Az EP-választás a magyar sajtóban a parlamenti választásokhoz képest időben és megjelenésszámban is jóval szűkebb teret kapott (ebben az időszakban ráadásul a kormány megalakítására sem került még sor, egyes elemzések szerint tudatosan az EP-választások utánra időzítették azt). Összesen a két lapban nagyjából 500 EP-választással kapcsolatos cikk jelent meg az európai választási kampány idején, összehasonlításképpen az országgyűlési választási kampány legfontosabb hívószavai (lásd: Örökzöld botrányok), mint a rezsicsökkentés, vagy a korrupció több mint ezer cikkben, Simon Gábor, Putyin, vagy a közmunka kifejezés közel ezer cikkben jelent meg.

Magyarország parlamenti választás után várta az Európa parlamenti választásokat. Az EP-választással foglalkozó cikkek kumulatív számának alakulásán keresztül megfigyelhető (1. ábra baloldali része), hogy a téma az április országgyűlési választások miatt kezdetben teljesen háttérbe szorult, s csak azt követően kapott érdemi figyelmet, hogy az országgyűlési választások lezajlottak. Mint ismert, a részvétel Magyarországon és több más országban is rekord alacsony szintű lett, feltételezésünk szerint ez annak is betudható, hogy ilyen rövid időn belül nehéz kétszer az urnák elé vinni a választókat (7 hét telt el a két választás között, egyébként 2009-hez képest hét százalékponttal csökkent a hazai részvételi arány). Litvániában május 11-én államfőt választottak, majd az EP-választásokra pedig mindössze 21% ment el, huszonhét százalékponttal kevesebben, mint 2009-ben. Hollandiában márciusban voltak önkormányzati választások, három százalékponttal mentek el kevesebben, mint 2009-ben (2014-ben 36,75 százalék vett részt az EP-választáson). Az EU egészét tekintve Szlovákiában volt a legalacsonyabb a részvételi arány (19%), igaz itt március 15-én elnökválasztást tartottak, ez azonban ebben az esetben nem magyarázza meg a negatív részvételi eredményt, ugyanis már 2009-ben is itt volt a legalacsonyabb a részvétel (ahhoz képest még nőtt is a résztvevők aránya három százalékponttal). Az EU szintjén egyébként nem változott a részvételi arány, az öt évvel korábbi szavazáshoz képest (43%). Hat országban még jelentős (öt százalékpont feletti) mértékben nőtt is a részvétel, Görögországban az önkormányzati választásoknak betudható, hogy még  5%-kal nőtt is a részvétel. 

Az EP vezető politikusainak és jelöltjeinek cikkekben való előfordulásának száma rendkívül alacsony volt az EP-kampány során (ahogy az 1. ábra jobboldali részén látható). A szereplők közül kiemelkedik ugyan három politikus, Martin Schulz a 2009-2014-es ciklus parlamenti elnöke, Joseph Daul az Európai Néppárt elnöke, és Jean-Claude Juncker Néppárti bizottsági elnök jelölt. Mellettük azonban csak Cohn-Bendit, Swoboda és Verhofstadt szerepelt összesen több, mint tíz cikkel a két napilapban. Az EU legmagasabb posztjának, a bizottsági elnökjelöltek nagyszabású TV vitájának (Schulz, Juncker és Verhofstadt melletti) két másik résztvevője közül, Ska Keller mindössze két (MNO), illetve négy (NOL) cikkben, míg Alexis Tsipras egyben sem szerepelt az EP kampányban a két magyar politikai napilapban. Sőt nem csak Tsipras, de Görögország jelenlegi vezető politikusai sincsenek jelen a magyar médiában.

1. ábra

Az EP kampánnyal foglalkozó cikkek száma a Népszabadságban és a Magyar Nemzetben Az EP vezető politikusaival foglalkozó cikkek száma a Népszabadságban és a Magyar Nemzetben
0_EP-kampány_dinamika_small_1.jpg 1_EP-politikusok_small_1.jpg

 

Az Európai Unió politikusai után tekintsünk távolabbra. Első körben azokat a cikkeket vettük figyelembe a két napilapban, ahol maximum két politikust említettek meg és csak a legtágabb képet mutató, külpolitikai rovaton belüli megjelenésekre koncentráltunk. Az állam és kormányfők hálózata azt mutatja, hogy a nagyhatalmak vezetői, Obama, Merkel, Putyin, mellett Orbán Viktor illetve Janukovics és Jacenyuk, azaz Ukrajna jelenik meg nagyobb hangsúllyal. Azaz az említettek olyan központi szereplőként vannak jelen a magyar sajtóban, akiknek sok politikussal van kétoldalú kapcsolata, és a kapcsolataik erősek is, azaz többször is szerepelnek közös cikkben. Érdekes különbség, hogy a NOL-ban Putyinnak hat kizárólagos kapcsolata is van, míg az MNO-ban csak egy (Lukasenko-val). És például az MNO-ban Áder Jánosnak csak egy kapcsolata van, és az is kizárólagos (Orbán Viktor), míg a NOL-ban több kapcsolattal is rendelkezik. Sőt az MNO-ban 9 olyan politikus-pár is van, akiknek csak egymással vannak (kizárólagos) kapcsolatai.

Amennyiben nem csak a kétoldalú, hanem a kettőtől-öt politikus említéséig terjedő cikkeket is meg vizsgáljuk, az ukrajnai válság és érintett szereplői még inkább előtérbe kerülnek. Az így kapott hálózat sokkal nagyobb és sűrűbb. A középpontban Obama – Merkel – Putyin – Janukovics – Turcsinov – Jacenyuk hatos található mindkét napilap esetén (2. és 3. ábra). A legerősebb kapcsolat Janukovics lemondott elnök, és Jacenyuk frissen kinevezett kormányfő között volt mindkét lapnál, igaz a NOL-ban ez a kötés kétszer olyan erős. Nagyszámú kapcsolattal rendelkezik még Donald Tusk, valamint Dmitrij Medvegyev és természetesen Orbán Viktor is. Statisztikai módszerrel megvizsgáltuk a két napilap hálózatának hasonlóságát (korrelációját) és azt találtuk, hogy egészét tekintve a két hálózat nem különbözik jelentősen egymástól (nagyjából megegyezik a pontok és az élek száma is). Egyedi eltérésként kiemelhető, hogy Áder János kapcsolatainak száma ebben a nagyobb hálózatban is jelentősen eltér a két lapban. És míg a Magyar Nemzetben a magyar államfő a politikusi hálózat szélén szerepel, addig a Népszabadságban centrálisabb pozícióban, és kétszer akkora kapcsolatszámmal található meg.

2. ábra

2_MNO_politikus_orszagkod_small.jpg

Magyar Nemzet politikusok hálózata

Európa illetve az EU politikusai (legalább is kormány- és államfői szinten) Merkel kivételével a hálózatban perifériális szereplők az EP-választási kampányban, a lapok külpolitikai fókuszát egyértelműen Ukrajna dominálja, vagyis megállapítható, hogy – legalább is a politikus-kapcsolatok tekintetében - a sajtó nem képes/tud/akar kétfelé figyelni.

3. ábra

3_NOL_politikus_orszagkod_small.jpg

Népszabadság politikusok hálózata

Jelmagyarázat: A nagyobb csomópontok azt jelentik, hogy az adott politikus mennyire fontos összekötő csomópontot jelent a hálózatban (PageRank alapján). Az azonos színű csomópontok egy földrész, régió politikusait jelölik. A politikusok neve után feltüntettük az országok nemzetközi rövidítését is. A vonalak (élek) vastagsága azt jelenti, hogy két ország hányszor szerepel együtt. Vastagabb vonal esetén az adott két ország gyakrabban van együtt említve.

 

Térképek a médiában

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy ez a két médiatermék milyen térképet hoz létre, ha országok közötti kapcsolatokat veszünk szemügyre. A cikken belüli együtt szereplések detektálásakor országok és azok vezető politikusainak kapcsolatait egyaránt figyelembe vettük. Kezdjük a külföld rovattal, és mivel az MNO és a NOL külföld rovatai nem egyértelműen megfeleltethetők egymásnak, előbbi esetében a Határon túl, az EU és az Ázsia rovatok cikkeit is beemeltük az elemzésbe. Ami a legszembetűnőbb első pillantásra, hogy a NOL sokkal aktívabb külpolitika terén. Közel másfélszer annyi kapcsolat került a hálózatba a Népszabadság kapcsán, összesen 7819 kapcsolatot elemeztünk.

Első körben ismét csak a kétoldalú kapcsolatokat vizsgáltuk, tehát az olyan cikkeket, ahol mindössze két szereplő van (4. és 5. ábra). Ennek az a jelentősége, hogy ahol csupán két ország, vagy azok politikusa jelenik meg, ott sokkal hangsúlyosabb a szereplők kapcsolata, mint ahol számos politikus, ország szerepel együtt. Mindkét sajtótermék külpolitikai centrumában ahogy az várható volt, az ukrán válság szerepelt, illetve azok az országok kerültek előtérbe, akik ebben a válságban részt vettek. Magyarországot a két lap egy Brüsszel – Oroszország – Németország viszonyrendszerben helyezi el. Ezen kívül kiemelten foglalkozik mindkét média Magyarország és szomszédjai viszonyával, köztük is leginkább Románia és Szlovákia bír nagy jelentőséggel. Azt nem állítjuk, hogy bármikor máskor megnézve az adott rovatokat ugyanezt a képet kapnánk, hiszen a vizsgált időszakban nem csak az ukrán válság volt aktuális, hanem például Szlovákia esetében az elnökválasztás is. Eddig a hasonlóság, de vegyük szemügyre a különbségeket is. Ránézésre a két újság „világa” erősen eltér egymástól, míg az MNO-ban az USA mellett Magyarország a központi szereplő, a NOL esetén nem emelkedik ki egyik ország sem ilyen mértékben. Az MNO esetében magyar-szerb és magyar-lengyel kapcsolatok vannak erőteljesebben jelen, míg a NOL-nál inkább a magyar-román, és megjelenik magyar-izraeli kapcsolat is, amely az MNO esetében hiányzik.

Nagyhatalmak kétoldalú viszonyai

Érdekes megfigyelni, hogy a különböző nagyhatalmak hogyan helyezkednek el a hálózatokban. Németországot a NOL hangsúlyosabban szerepelteti a kétoldalú viszonyokban, az európai országok között centrum pozícióban van, az európai nagyhatalmakkal és az USA-val is van kétoldalú kapcsolata. Ehhez képest az MNO esetében Németország mindössze négy kétoldalú kapoccsal rendelkezik, és például kétoldalú kapcsolatot nem is találunk a németek és Brüsszel között. Ez ugyan nem jelenti azt, hogy Németország szerepe az MNO-ban (4. ábra) kevésbé lenne fontos. A Magyar Nemzet világhálózata ritkább, vagyis kevésbé kapcsolódnak egymáshoz az országok, mint a NOL-ban (5. ábra).

Fontos felhívnunk a figyelmet az USA szerepére, amely Magyarországgal való kapcsolatában nem jelentős, viszont a legfontosabb csomópontot jelenti abból a szempontból, hogy legjobban köti össze a hálózat különböző részeit. Ez hétköznapi nyelven azt jelenti, hogy az USA mindenhol ott van. Ezzel egyedüli a hálózatban, mert ugyan Oroszország, Kína, Brüsszel és Németország is fontosak, de mindegyiknek a kapcsolatai leginkább regionális szinten jelennek meg, míg az USA-nak kétoldalú kapcsolatai vannak Bolíviától kezdve Ruandán és Indián át egészen Hollandiáig. Érdekes különbséget lehet felfedezni Vatikán pozíciójában. A NOL (5. ábra) esetében a pápai miniállam nem tölt be túlzottan fontos szerepet, ehhez képest az MNO-ban (4. ábra) számos kétoldalú kapcsolattal rendelkezik, illetve kapcsolatai szerteágazóak, fontos összekötő kapcsot jelent a hálózatban.

4. ábra

4_MNO-kulf-2N-betweeness-weigtededge-page-szerk_small.jpg

Magyar Nemzet külföld, határon túl és EU rovatából készült kétoldalú kapcsolódásokat tartalmazó hálózat

 

5. ábra

5_NOL-kulf-2N-betweeness-weigtededge-page-szerk_small.jpg

Népszabadság külföld rovatából készült kétoldalú kapcsolódásokat tartalmazó hálózat

Jelmagyarázat: A nagyobb csomópontok azt jelentik, hogy az adott ország mennyire fontos összekötő csomópontot jelent a hálózatban (PageRank alapján). Az azonos színű csomópontok egy csoportba tartoznak, tehát a kapcsolódásaik szerint ezek valamilyen egységet alkotnak. A vonalak (élek) vastagsága azt jelenti, hogy két ország hányszor szerepel együtt. Vastagabb vonal esetén az adott két ország gyakrabban van együtt említve.

 

Centrum és periféria

A fent vázolt kép sokat változik ha figyelembe vesszük ismét azokat a cikkeket is, amikor több ország szereplői is meg vannak említve. Ebben az esetben legfeljebb nyolc szereplőig vizsgáltuk a cikkeket.

A központ továbbra is az Amerikai Egyesült Államok. Európát tekintve Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Belgium (Brüsszel) köré szerveződik a politikai tér, mindkét sajtótermékben Németország a legerősebb, legfontosabb szereplő. Lengyelország az ukrán konfliktusban fontos közvetítő szerepben jelenik meg. A cikkek is tükrözik ezt, hiszen az orosz-ukrán-krími hármassághoz nagyon erősen kapcsolódik Lengyelország. Az ukrán konfliktus kapcsán a NOL-ban Grúzia, és Moldova is előkerül, ugyanezek a kapcsolatok gyengébben jelennek meg az MNO-ban. Mindkét sajtótermékben az ázsiai szereplők közül Kína a legdominánsabb szereplő, gyakorlatilag köré szerveződik egy ázsiai csoportosulás (klaszter), amelynek része Ausztrália is. Ez leginkább a malajziai utasszállító gép eltűnésének és a gép utáni kutatásról szóló cikkeknek köszönhető, amelyben ausztrál kutatócsoportok is aktívan részt vettek. Magyarországot tekintve a Visegrádi négyek valamennyire kirajzolódnak a NOL hálózatából, ez az MNO-ban kevésbé jelenik meg. Különbség még a két lapban, hogy a Népszabadság esetében több cikkben szerepelnek együtt magyar és orosz kapcsolatok, mint a Magyar Nemzetben, ahol ez nem túlzottan hangsúlyos. Itt feltételezhetjük, hogy a paksi atomerőművel kapcsolatos cikkek alakulásában kell keresni a megoldást.

Hová tűnt Afrika?

Világosan látszik, hogy Magyarországról Afrika nagyon-nagyon messze van. Távolabb, mint Észak-Korea, legalábbis a sajtóhírek alapján. Gyakorlatilag a hálózatból hiányoznak az afrikai országok. Azért mi igyekeztünk megtalálni Afrikát valahogy, és ennek érdekében megnéztük mi a helyzet a belföldi és gazdasági rovatokkal, hátha odabújt Európa déli szomszédja. Itt rá is bukkantunk Bissau-Guineára, amely a belföld rovatban jelentős súllyal volt jelen mindkét sajtótermékben. A nyomok Bissau-Guineából aztán egészen Panamáig vezettek, ami egy érdekes nyelvi okra vezethető vissza. Mivel keresésünk országnevekre illetve országok politikusaira terjedt ki. Panama esetében azonban az ország nevének van egy másik bevett jelentése („panamázás”), ez összekapcsolódott most Bissau-Guineával. Érdekesség az is, hogy Bissau-Guinea a NOL cikkekben kevésbé hangsúlyosan van jelen, mint az MNO esetében. Vagyis az MNO sokkal inkább fontos témává tette az ügyet, mint ahogy azt a Népszabadság kezelte.

 

Mi történik Magyarország nélkül?

Nyilvánvalóan a belföld és gazdaság rovatokban Magyarország szereplése annyira gyakori, hogy rendkívül erősen dominálja a hálózat struktúráját. Mi arra vagyunk kíváncsiak, hogy mit láttat ez a két médium a mi szemszögünkből, ezért mint jó lövöldözős szimulátor játékosok, a saját testünket kiszedtük a látómezőből és megnéztük milyen hálózat tárul elénk Magyarország nélkül. A NOL esetében három nagy blokkot (klasztert) találunk (7. ábra). Egy kelet-európait, amelyet Lengyelország, Szerbia, Románia és Szlovákia dominál, de ebbe a klaszterbe tartoznak a balti államok sőt, Portugália és Görögország is. A másik nagy csoport Európa gazdagabb feléből áll, illetve USA-ból és Izraelből, amelyek között egyébként itt nem találunk kapcsolatot. Tehát elmondhatjuk, hogy a NOL cikkei mintha követnék az európai országok jövedelmi gazdasági különbségeit, és az alapján szerepelnének együtt az országok. Ez alól kivételt jelent Luxemburg „keleti csoportba” kerülése. A harmadik nagy csoportot Oroszország és Kína határozza meg. Itt található tulajdonképpen az összes olyan ország, amely nem európai. Az MNO kapcsán kisebb hálózatot találunk (6. ábra), kevesebb kapcsolattal és kevesebb szereplővel. Egész egyszerűen az MNO belföld és gazdaság rovata kevésbé szerepeltet külföldi szereplőket együtt magyar vagy más külföldi szereplőkkel.

Az ábrákról levettük Magyarországot, és az áttekinthetőség érdekében egy egyszerűsített képet mutatunk a hálózatról (csak azokat az országokat jelöltük, akik legalább ötször szerepeltek együtt a megfigyelt időszakban).

6. ábra

6_MNO_belfold_N2-8_edgeweightmin5_modular_nodesize-pagerankr_no-hungary-szerk_small.jpg

A Magyar Nemzet belföld és gazdaság rovatából készült hálózat

7. ábra

7_NOL_belfold-gazd-N2-8_edgeweightmin5_modular_nodesize-pagerank-no-hungary-szerk_small.jpg

A Népszabadság belföld és gazdaság rovatából készült hálózat

Jelmagyarázat: A nagyobb csomópontok azt jelentik, hogy az adott ország mennyire fontos a hálózatban. Az azonos színű csomópontok egy klaszterba tartoznak, tehát a kapcsolódásaik szerint ezek valamilyen egységet alkotnak. A vonalak (élek) vastagsága azt jelenti, hogy két ország hányszor szerepel együtt. Vastagabb vonal esetén az adott két ország gyakrabban van együtt említve.

 

A tudomány világa

További kitekintés végett nézzünk meg még egy rovat hálózatait a két napilapban. A tudomány rovat esetében a hálózatok egyértelműen Magyarország centrikusak (8. ábra). Magyarország kapcsolatainak száma eltérő a két lapban, az MNO-ban huszonöt, a NOL-ban harmincnégy kapcsolata van. Összességében azonban a két hálózat nem mutat lényeges eltérést, sem elemszámban, sem a megjelenő országokban nem különböznek igazán. Földrészek szempontjából a tudomány egyértelműen Európa-centrikus, inkább kontinensen belüli kapcsolatok vannak, mint földrészeket áthidalók.

8. ábra

MNO NOL
8_MNO_orszag_tudomany_small.jpg 9_NOL_orszag_tudomany_small.jpg

A tudomány rovat országainak hálózata

Logo_kicsi_vil.png

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://peripato.blog.hu/api/trackback/id/tr786278514

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

maxval a gondolkodó birca · http://maxval.co.nr 2014.06.05. 18:37:01

Minden média ezt csinálja, különösen a nagy nemzetközi médiák. Ezért kell több médiát nézni, olvasni.

♔batyu♔ 2014.06.05. 20:26:14

@maxval a gondolkodó birca: Rögtön egy erős csúsztatás az Indexnél:

A cím: "A magyarok többsége nem fél Ukrajnától".

"A magyarok többsége nem érzi veszélyeztetve az ukrán válság miatt sem Magyarország, sem Európa, sem a világ biztonságát, mert úgy gondolják, Oroszország nem törekszik befolyása növelésére a térségben - derül ki a Tárki közvélemény-kutatásából."

A szövegből viszont az derül ki, hogy Oroszországtól nem fél. Azt "sajnos" nem kérdezték meg, hogy az USA-tól fél e.

Visszatérve a blogra, a magyarok többsége eleve nem foglalkozik politikával és nem olvassa el a politikai cikkeket. A maradék már a kádár rendszerben megtanulta, hogy hol mit olvasson el, ezt a cím, alcím, alapján el lehet jól dönteni. (Én pld. véleménycikkeket eleve nem olvasok el, jobboldalról sem, kivéve pár név, pld. Lovas).

csak egy néző 2014.06.05. 20:49:47

Ma este az M1-es közszolgálati fidesz Hiradóban, egy 4,5 perces, abszolut, érdektelen, a napi hírekhez semmilyen módon nem kapcsolható Bajnait mocskoló tudósításban 19 alkalommal hangzott el Bajnai és 6 alkalommal Gyurcsány neve, természetesen a kiegyensúlyozott híradásnak megfelelően negatív színben feltüntetve őket.

♔batyu♔ 2014.06.05. 21:03:06

Bajnai és Gyurcsány is elég negatív figura. Nem kell őket lehülyézni, vagy ilyesmi, csupán mutogatni kell őket és hagyni, hogy elmondják amit akarnak.

csak egy néző 2014.06.05. 22:03:43

@♔batyu♔:
Batyu komám, nem ők beszéltek, hanem a bemondó sulykolta a fidióták agyába, hogy nyáladzanak, mint a Pavlov kutyája.
süti beállítások módosítása