VÁLSÁG ÉS TÁRSADALMI INNOVÁCIÓK SURVEY

GYORSJELENTÉS - 3

 MTA-ELTE Peripato  Összehasonlító Társadalmi Dinamika  Kutatócsoport

Szerzők: Előd Zoltán – Félix Anikó – Fokasz Nikosz – Gerő Márton – Hajdu Gábor – Jelenfi Gábor – Kmetty Zoltán – Kopper Ákos – Micsinai István – Susánszky Pál – Tardos Róbert – Tóth Gergely

Előszó

Az MTA–ELTE Peripato Összehasonlító Társadalmi Dinamika Kutatócsoport Görögország és Magyarország összehasonlító elemzése révén szeretne hozzájárulni a 2008-ban kitört hitelválság társadalmi következményeinek elemzéséhez. A kutatás részeként 2014. május folyamán kérdőíves adatfelvételre került sor. A személyes és online lekérdezéssel megvalósuló adatfelvétel célja a választói magatartásban, a civil társadalom reakcióiban megnyilvánuló társadalmi kezdeményezések feltárása volt.

A személyes adatfelvételt az Ipsos Zrt. készítette 2014. május 11. és május 23. között. A minta elemszáma 1000 fő volt. Az online adatfelvételt a GFK Hungária készítette 2014. május 10. és 22. között. A minta elemszáma 2003 fő volt.

Jelen gyorsjelentés a személyes adatfelvétellel megvalósult kérdőíves felmérés adataiból készített elemzéseket mutat be. Jelentésünkben az alábbi témákra koncentrálunk:

-         a gazdasági válság érzékelése,

-         a civil társadalomról és mozgalmakról alkotott vélemények,

-         a korrupcióról alkotott vélemények,

-         az egyes nemzetekről alkotott sztereotípiák, valamint

-         az Európai Unióról alkotott vélemények.

A műfajából adódóan a jelentés nem törekszik mély, tudományos megalapozottságú vizsgálatra, hanem csak az első lépést teszi meg a vizsgált kérdések megértése felé.

Vélemények a civil társadalomról és a társadalmi mozgalmakról

A kérdőív egyik hangsúlyos blokkjában a civil társadalommal és a társadalmi mozgalmakkal kapcsolatban tettünk fel kérdéseket. Jelen gyorsjelentésünkben három témát mutatunk be: a civil társadalom függetlenségéről kialakult képet a magyar társadalomban, a tüntetésen résztvevőkről kialakult vélekedéseket valamint konkrét civil szervezetek és tüntetések ismertségét, elfogadottságát.

A civil társadalom és a civil aktivitás koncepciója a függetlenségre épül. Eszerint a civil társadalom független a társadalom egyéb alrendszereitől: a politikai hatalomtól, a gazdasági szereplőktől. A civil aktivitás pedig alapvetően a saját érdekeken nyugszik, a részvétel mögött húzódó legfontosabb motivációk az önérdek, a saját ideológiai meggyőződések, vagy az identitás-kifejezés. A civil aktivitás nem lehet más csak önkéntes, abban az értelemben, hogy semmilyen hatalom nem írja elő a részvételt.

A civil társadalom, a civil szervezetek függetlenségével kapcsolatos lakossági vélemények

A civil társadalom függetlensége alapvető jelentőségű a kormányzati hatalom ellenőrzése, és így a demokrácia működése szempontjából. A politikai rendszer működése szempontjából nem csupán az objektív függetlenség vagy függőség számít, hanem a viszony lakossági megítélése is, vagyis az, hogy mennyire gondolják az emberek függetlennek a civil társadalmat más társadalmi alrendszerektől, például a politikától vagy a gazdaságtól. Felmérésünk során a válaszadókat arra kértük, mondják meg, szerintük a felsorolt intézmények, szervezetek mennyire függetlenek a gazdaság szereplőitől. Értékelésüket egy 1-től 5-ig terjedő skálán kellett megadniuk, ahol az 1-es érték az egyáltalán nem független, az 5-ös érték pedig a teljesen független véleményeket jelentette.

1. táblázat: Az egyes szervezetek gazdasági, pénzügyi szereplőktől való függetlenségének értékelése (1 – nem független, 5- független)

Az 1. táblázatban összefoglaltuk a különböző intézmények, szervezetek gazdasági függetlenségére adott válaszok átlagértékeit. A lakossági vélekedések szerint a felsorolt intézmény-típusok inkább függnek gazdasági szereplőktől, mint függetlenek, hiszen az átlagok minden esetben a 3-as, közepes érték alattiak. Különbségek az egyes szervezetek között csak a függőség mértékében adódnak. A pénzügyi szereplőktől leginkább a civil szervezeteket, és a közvélemény-kutató intézeteket tartják függetlennek, legkevésbé pedig a pártokat. Tehát azt mondhatjuk, hogy az emberek vélekedése szerint a politika és a gazdaság viszonylag szorosan összekapcsolódik (a politika függ a gazdaságtól).

2. táblázat: Az egyes szervezetek a politikától, pártoktól, állami szereplőktől való függetlenségének értékelése (1 – nem független, 5- független)

A politikától való függetlenség vizsgálata alapján elmondhatjuk, hogy a vélekedések ebben a kérdéskörben is inkább a függő viszony felé billentek. A politikától függetlennek legkevésbé a hagyományos médiát valamint az online médiát tartják a válaszadók, leginkább függetlennek pedig a civil szervezeteket.

3. táblázat: Civil szervezetek függetlensége a politikai és gazdasági szereplőktől

Az inkább független és teljes mértékben független, valamint az egyáltalán nem független és inkább nem független válaszok összevonása után három csoportot kapunk: azok, akik függetlennek tartják a civil szervezeteket a politikától vagy a gazdasági szereplőktől, azok, akik úgy vélik, hogy a civil szervezetek függő viszonyban vannak a politikától vagy a gazdaságtól valamint egy bizonytalan csoportot (3. táblázat). A 3-as válaszok értelmezése a társadalomkutatók számára érdekes kihívást jelent. Általában úgy szoktuk interpretálni, mint a skála közepét. (Az átlagok bemutatásánál így tettünk most is.) Ugyanakkor felfoghatjuk úgy is, mint a véleménynélküliség, a közömbösség jelét, vagy egyszerűen a "nem tudom" válasz numerikus megnyilvánulását. A közbülső bizonytalanok csoportját tehát azok alkotják, akik hármas vagy 'nem tudom' választ adtak a függetlenségre vonatkozó kérdésre.

Ezeket az arányokat vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a politikai szereplőktől, pártoktól a válaszadók csupán egynegyede, míg a gazdaságtól csak egyötöde tartja függetlennek a civil szervezeteket.

Összességében elmondható, hogy a magyar társadalomban kialakult kép szerint a különböző társadalmi alrendszerek (politika, gazdaság, média, civil szervezetek) inkább függnek a gazdasági, illetve a politikai szereplőktől. Az egyes intézmények megítélése közötti különbségek csak abban jelentkeznek, hogy függő viszonyukat mennyire tartják szorosnak. A civil szervezeteket külön megvizsgálva láthatjuk, hogy a legkevésbé ezt az alrendszert látják függő viszonyban a politikai és a gazdasági szereplőktől. Ugyanakkor az is kiderült, hogy az emberek egy jelentős része (kb. 40%) bizonytalan a kérdés megítélésében, nem tud, vagy nem akar véleményt nyilvánítani.

Vélekedések a tüntetőkről

A válaszadókat megkérdeztük arról is, hogy mit gondolnak azokról, akik részt vesznek tüntetéseken, demonstrációkon. Kérdéseink kitértek arra is, hogy mi ösztönzi ezeket az embereket a részvételre. Az alábbi motívumok közül a legfontosabb hármat kellett kiválasztaniuk a megkérdezetteknek.

• Akik tenni akarnak valamilyen ügyért
• Akiket személyükben vagy családtagjukon keresztül valamilyen hátrány, sérelem ért
• Akik elégedetlenek a kormánnyal
• Akik tájékozatlanok vagy félrevezetettek
• Akiket megfizetnek azért, hogy tüntessenek
• Akiknek sok az idejük és ráérnek
• Akiket az elmúlt években a válság súlyosan érintett

A hét felsorolt válasz közül négy (tenni akar, sérelem ért, válságban érintett, elégedetlenek a kormánnyal) mögött a tüntetők saját, személyes érdekei, érzelmei, akarata, morális elköteleződése húzódik. Ezzel szemben a másik három válaszlehetőség inkább a cselekvés immorális ösztönzőire utal, a tüntetőket manipulálják, nem saját érdekükért állnak ki (félrevezettek, megfizetettek, sok az idejük).

A 4. ábra bemutatja, hogy az egyes tényezőket a válaszadók hány százaléka jelölte meg első, második vagy harmadik helyen. Az első három helyen mért leggyakoribb választás: akik tüntetésen részt vesznek valamilyen ügyért akarnak tenni (47,5%), a legritkábban előforduló vélekedés pedig a tüntetők megtévesztettségére vonatkozik (11,6%). Kíváncsiak voltunk, hogy az emberek hány százaléka vélekedik szkeptikusan a tüntetőkről. Összevonva a szkeptikus válaszokat azt tapasztaljuk, hogy a népesség körülbelül egyharmada (36,3%) némileg bizonytalan a tüntetők őszinteségét illetően, a három lehetséges választása közül legalább egy szkeptikus válasz volt. Ugyanakkor a válaszadók 63,7%-a egyetlen szkeptikus, kételkedő választ sem adott.

4. ábra: A tüntetéseken való részvétel vélt motivációi (%)

A szocio-demográfiai jellemzőket összevetve azt tapasztaljuk, hogy bár vannak eltérések a két csoport között szignifikáns különbség kizárólag a civil szervezetekbe vetett bizalom terén mutatkozik. E szerint azok, akik a tüntetőkre úgy tekintenek, mint akik saját érdekeiket követik, a civil szervezetek felé is magasabb bizalommal viseltetnek. Azok, akik a tüntetőkkel szemben szkeptikusak a civil szervezetekkel szemben is bizalmatlanabbak.

A tüntetőkkel szembeni szkeptikus csoportokat érdemes összevetni a civil szervezetek függetlenségéről kialakított véleményekkel (4. táblázat). Azt láthatjuk, hogy azok, akik szerint a tüntetéseken résztvevők a saját érdekükért lépnek fel, szignifikánsan többen gondolják azt is, hogy a civil szervezeteket függetlenek a politikai és gazdasági szervezetektől. Míg a szkeptikusok több mint fele (52,6%) úgy vélekedik, hogy a civil szervezetek nem függetlenek a gazdasági szereplőktől, addig ez az arány a nem szkeptikusok csoportján belül alig több mint egyharmad (36,3%). Szignifikáns különbséget a szkeptikus és nem szkeptikus csoportok között azonban csak a civil szervezetek gazdaságtól való függőségében (nem függetlenségében) tapasztalunk, a politikától való függőség esetén nem. Vagyis azok, akik a tüntetéseken résztvevőkkel szemben szkeptikusak nem gondolják kevésbé kérdésesnek a civil szervezetek függetlenségét a politikai szférától, mint azok, akik a tüntetőkről nem gondolkodnak szkeptikusan.

4. táblázat: A tüntetőkről kialakított kép és a civil szervezetek függetlenségéről alkotott vélemény kapcsolata (%)

A civil szervezetek ismertsége és elfogadottsága

Kérdőívünkben tizenkét civil szervezetről tettünk fel kérdéseket a válaszadóinknak. A szervezeteket és a tüntetéseket az elmúlt egy-két év legfontosabb, legaktívabb szereplői közül válogattuk össze. Elsőként azt kérdeztük velük kapcsolatban, hogy hallottak-e már az adott szervezetről (5. ábra), és ha hallottak, akkor megkérdeztük azt is, hogy mennyire tartják rokonszenvesnek, valamint hogy milyen típusú szervezetnek tartják: civil szervezetnek, egyházi szervezetnek, politikai szervezetnek, szakszervezetnek vagy állami fenntartású intézménynek.

5. ábra: Tüntetéseket szervező szervezetek ismertsége (%)

Az ismertségi adatokat figyelve láthatjuk, hogy a legtöbben a Magyar Gárdáról (74%), a Greenpeace-ről (62%) és a Civil Összefogás Fórumról (46%) hallottak. A rokonszenvi átlagokból kiderül, hogy az egyes szervezeteknek mekkora az elfogadottsága. Egytől ötig kellett értékelni a szervezeteket, ahol az 1-es érték a "nem rokonszenves" az 5-ös érték pedig a "rokonszenves" tartalommal bírt. A skála középső értéke három, tehát e fölött azt mondhatjuk, hogy inkább szimpatizálnak velük, míg ha az átlag három alatti, akkor inkább elutasítják őket. A legelfogadottabb szervezetek a Greenpeace, a Létminimum Alatt Élők Társasága és a Hallgatói Hálózat.

A Greenpeace-t tekinthetjük a legsikeresebb szervezetnek a kérdezett 15 közül. Nem csak az egyik legismertebbek és legrokonszenvesebbek, de ha azt vizsgáljuk, hogy azok közül, akik ismerik hány százalékuk mondható elutasítónak (1-es, 2-es válaszok), közömbösnek (3-as válasz), vagy támogatónak (4-es, 5-ös válaszok), akkor látható, hogy ez a szervezet volt képes a legjobban az őket ismerőkben pozitív képet kialakítani magukról

A HaHa és a LAÉT bár nem tartoznak a legismertebb szervezetek közé (csupán a megkérdezettek egyharmada és egyötöde hallott már róluk) az őket ismerők fele rokonszenvez velük.

6. ábra: Tüntetéseket szervező szervezetek rokonszenv átlaga (1-5 skála)

A három szélsőjobboldali szervezet (Magyar Gárda, Hatvannégy Vármegye Mozgalom, Koppány Csoport) a legkevésbé elfogadott, hiszen a Gárda esetén az őket ismerők csupán 14 százaléka, míg a másik két esetben mintegy 20 százaléka a szimpatizál a szervezetekkel.

Szimpátia szempontjából nagy tartalékai vannaka Szolidaritásnak, a TASZ-nak és A Város Mindenkié csoportnak, mivel az őket ismerők fele nem tudta eldönteni, hogy szimpatizál-e velük vagy sem, inkább semleges álláspontot alakítottak ki velük kapcsolatban. Ugyanakkor ez a tartalék ugyanilyen könnyen az ellenzők táborát is gyarapíthatja, ha a szervezetek rosszul mérik fel az őket támogatók táborát.

Számunkra meglepő eredményt hozott a Békemenetet szervező CÖF ismertsége és elfogadottsága. A CÖF 2012 óta hat Békemenetet szervezett, az elmúlt időszakban az egyik legnagyobb demonstrációt ez a szervezet tudta megszervezni, több mint százezer résztvevővel. Így érdekes, hogy mindössze az emberek 45%-a hallott már a CÖF-ről, és ezek csupán egyharmada tartja rokonszenvesnek a szervezetet.

Függelék

F1. táblázat: Tüntetéseket szervező szervezetek ismertsége és elfogadottsága