- Kampány van!

- Tényleg? Észre sem vettem.

Mi azért odafigyeltünk. Sőt kutakodtunk. A következőkben ezért egy több részes sorozat első darabjával kezdjük el bemutatni, hogy mire is bukkantunk.

Jelen bejegyzés szerzői (Micsinai István, Tóth Gergely, Fokasz Nikosz és Előd Zoltán) az MTA-ELTE-Peripato Összehasonlító társadalmi Dinamika kutatócsoport tagjai.  

Elemzésünkben a Magyar Nemzet és a Népszabadság online oldalain 2013. szeptember 1. és 2014. április 4. között megjelent több mint ötvenezer cikk feldolgozására támaszkodtunk. A négy parlamentbe bekerült párt, illetve pártszövetség országos és egyéni jelöltjei alapján összeállított, 827 főt tartalmazó politikus lista alapján megnéztük, hogy kiket, hányszor említettek együtt ugyanabban a cikkben.[1] A közös említéseket a politikusok közötti kapcsolatokként értelmezve, az említések számával súlyozott hálózatokat készítettünk. A könnyebb áttekinthetőség érdekében ábráinkon a továbbiakban csak azokat a kapcsolatokat jelenítettük meg, amelyekben az adott politikusok legalább öt alkalommal szerepeltek közösen. Az ábrákon a politikusokat jelző pontok mérete az egyes lapokban való megjelenéseikkel arányos, miközben itt figyelembe vettük az önálló és a közös említéseket is.[2]

Tájkép

A NOL alapján rekonstruált politikushálózat legtöbbet említett szereplői (a képre kattintva az ábra interaktív változata nyílik meg)

 Az MNO alapján rekonstruált politikushálózat legtöbbet említett szereplői (a képre kattintva az ábra interaktív változata nyílik meg)

 Vizsgálódás

Elemzésünket a választások során legkisebb támogatottságot elérő parlamenti párttal az LMP-vel kezdjük. Az alábbi ábrákon jól látható, hogy az LMP-s politikusok kapcsolathálója a Népszabadságban és a Magyar Nemzetben azzal együtt is meglehetősen hasonló képet mutat, hogy két politikus Csiba Katalin illetve Nagy Gábor csak a NOL, illetve csak az MNO hálózatában jelenik meg.  A párt vezetői, Schiffer András elnök és Szél Bernadett társelnök szerepelnek a hálózat közepén, miközben a párt többi politikusa lényegében csak velük áll kapcsolatban. Egyetlen kivétel, hogy az MNO hálózatában Lengyel Szilvia és Ertsey Katalin között megjelenik egy a pártvezetőket megkerülő közvetlen, s ebben az értelemben horizontális kapcsolat is. A hálózat relatíve sűrűnek tekinthető, s az elnöki és a társelnöki poszt eleve decentralizáltabb szervezeti jellegével szinkronban többközpontú, nem rendelkezik egyetlen centrummal. Ez megegyezik azzal a közösségi alapú értékrenddel is, amit az LMP szervezeti működésében is érvényesít, s ami úgy tűnik, átjön a médiaszereplésében is. Az ábrákon olyan elszigetelt szereplők is találhatók, akik nem kapcsolódnak a hálózat egyik vagy másik tagjához sem. Szerepeltetésük az ábrán azért volt mégis szükséges, mert más pártok politikusival létezik kellően szoros [3] kapcsolatuk.

Áttérve most a Jobbik-os politikusok médiajelenlétének elemzésére először is arra figyelhetünk fel, hogy bár a párt a választásokon közel négyszer annyi szavazatot kapott, mint az LMP, nagyságrendileg azonos számú – tizenegy illetve kilenc - politikussal van jelen a NOL illetve az MNO publikációiban. Az LMP-vel összehasonlítva az is rögtön szembetűnik, hogy a kapcsolatok a NOL hálózatában meglehetősen gyengék – az ábrákon ezt a vonalak vastagsága szemlélteti –, s Vona Gábor ezek mindegyikét monopolizálja. Ő a hálózat leggyakrabban szereplő egyedüli központja. Schiffer András és Vona Gábor saját párthálózaton belüli eltérő pozíciója véleményünk szerint összhangban van a két politikus szervezeten belüli eltérő státuszával.

Mindennél érdekesebb azonban a Jobbik MNO-ban való szereplése. Kutatásunk legváratlanabb, s talán legizgalmasabb eredménye, hogy az öt közös említés küszöbét az MNO-ban egyetlen(!) Jobbikos politikus-pár sem ugrotta át, azaz az MNO egy cikken belül nem, vagy csak nagyon ritkán említi együtt a Jobbikos politikusokat. Más pártok politikusaival elég gyakran szerepelnek, ezért láthatjuk egyáltalán őket az ábrán, de saját párttársaikkal nem szerepelnek elégszer együtt ahhoz, hogy bármilyen kapcsolatot jelezhessünk közöttük. Az ábra elszigetelt entitásokként, s nem egy (politikai) közösség tagjaiként mutatja be őket. Hogy ez véletlenül alakult így, vagy egymástól független döntések nem szándékolt következménye, esetleg tudatos szerkesztőségi politika eredménye ez ügyben – bármilyen érdekes kérdés is ez – ebben a pillanatban még csak találgatásba sem bocsátkozhatunk.

 Mint ismeretes a magukat „kormányváltók”-nak nevezők öt szervezetileg, ideológiailag és személyi állományát tekintve is nagyon eltérő párt heterogén szövetségét hozták létre.  Az alábbi ábrákon éppen ezért különböző színnel jelöltük e szövetség tagjait.

Az öt párt összefogásából létrejött pártszövetség esetében az MNO és a NOL közötti legnagyobb eltérés a DK és az Együtt esetében figyelhető meg. Az MNO e két pártból jóval kevesebb politikusnak adott teret, mint a NOL. Ez minden bizonnyal azzal függ össze, hogy az MNO-nak a két pártvezetőre, Gyurcsányra és Bajnaira fókuszáló figyelme közepette már kevesebb figyelem juthatott e pártok egyéb politikusaira. A kormányváltók hálózatában szereplő politikusok száma az LMP-nek nyolc-tízszerese, a Jobbiknak pedig az öt-hatszorosa.

Az itt látható hálózatok esetében a korábbiakhoz képest fontos különbség, hogy jól elkülöníthető a hálózati centrum és a periféria területe. A Népszabadság hálózatában a centrumban több politikus található, mint az MNO-ban, illetve a hálózat magja mellett a DK-sok közötti sűrű kapcsolat egy részhálózatot rajzol ki.

Kormányváltók jelenléte a két lapban (index értékek)

(*) Az ábrák áttekinthetőségének érdekében a politikusok nevét levettük. (A képekre kattintva új ablak nyílik a neveket tartalmazó ábrákkal!)

A kormánypártok politikusai mindkét lap estében kisebb számban vannak jelen, mint a „kormányváltók”. Ennél nagyobb meglepetésnek tartjuk, hogy a baloldali lap több szereplőnek adott teret, mint jobboldali társa. Az MNO esetében a negyvenkét FIDESZ-es politikusból kilenc ráadásul nem is részese a hálózatnak, míg a NOL esetében csak kettő.  A különbség nem csak a kormánypárt egészére érvényes, hanem a KDNP-s politikusok is nagyobb számban vannak jelen a Népszabadságban, mint a Magyar Nemzetben.

Kormánypártok jelenléte a két lapban  (index értékek)

 A számszerű adatokon túl az is látszik, hogy a két hálózat struktúrája is jelentősen eltér. Az MNO esetében egy sűrűbb hálózatról beszélhetünk, míg a NOL-ban inkább egy lazább szerkezet jelenik meg. A korábban már említett mag-periféria elkülönülés itt is jól beazonosítható. A NOL esetében közel azonos arányban vannak a maghoz és a perifériához tartozó politikusok, míg az MNO hálózata kompaktabb egészet alkot. A NOL esetében külön érdekesség, hogy vannak olyan politikusok, akiknek csak egy-egy másik politikussal van kapcsolata. Az ábra bal alsó részén Orbán Viktorhoz, a jobb felső részén pedig Kövér Lászlóhoz kizárólagos jelleggel kapcsolódó politikusokat találunk. 

(*) Az ábrák áttekinthetőségének érdekében a politikusok nevét levettük. (A képekre kattintva új ablak nyílik a neveket tartalmazó ábrákkal!)

Átlagos kapcsolat számok(*)

(*) Az átlagos kapcsolatszám kiszámításánál figyelembe vettük a kapcsolattal nem rendelkező politikusokat is.

(**) A Kormányváltókat alkotó pártok és a FIDESZ-KDNP szövetség két pártja esetében csak a belső, azonos párttal való kapcsolatokat vettük figyelembe

A 2. számú táblázat az egyes pártok átlagos kapcsolatszámát – azt, hogy egy képviselőnek átlagosan hány kapcsolata van más, azonos pártbeli politikussal – tartalmazza. Az itt megfigyelhető legmeglepőbb eredmény talán a DK politikusok felülreprezentáltsága a Népszabadságban.

______________________________________________________________

Következő blogbejegyzéseinkben hasonló módszertannal kívánjuk bemutatni a kampány időszakában jelen lévő témákat, s külön írásban tervezünk kitérni a botrányok megjelenésére is. A május 25-i Európa Parlamenti választást követően a két kampányt megelőző, körülbelül másfél hónapos időszakot fogjuk összehasonlító módon elemezni.

[1] Mostani elemzésünkben nem térünk ki azokra a politikusokra, akik bármilyen módon, elkövetőként netán leleplezőként érintettek voltak valamilyen, a sajtóban annak idején szenzációként ható botrányban. Ezen jelenségek elemzésére külön tanulmányt szentelünk.

[2]Két jelentősebb politikust - a „Millás” Juhász Pétert illetve a Fideszes külügyi államtitkárt, Németh Zsoltot - gyakorlati megfontolásból most kihagytuk e gyorsjelentésből, mert az LMP-ben illetve a Jobbikban kevésbé ismert, ugyanilyen nevű politikus politizál.

[3] Ne feledjük a legalább öt közös említés kritériumát!