- Nem is oly rég, itt még kampány folyt!
- Tényleg? Észre sem vettem.

Mi azért odafigyeltünk. Sőt kutakodtunk. A következőkben ezért többrészes sorozatunk második darabjával folytatjuk annak bemutatását, hogy mire is bukkantunk. Most csupán az éppen hogy elindult elemzések, értelmezések kezdeti melléktermékeként adódó tények felmutatására vállalkozunk. Ezért ami itt található kevesebb, mint egy tudományos publikáció. Másfelől azonban több is. A továbbiakban igyekszünk interaktív módon is megosztani az olvasóval az adatok tengerén való bolyongás szellemi izgalmát!

Jelen bejegyzés szerzői (Tóth Gergely, Fokasz Nikosz, Micsinai István és Jelenfi Gábor) az MTA-ELTE-Peripato Összehasonlító Társadalmi Dinamika kutatócsoport tagjai.  

Tetten ért szavak

Első lépésben a HVG 2013-as évfolyamának átfésülése révén igyekeztünk meghatározni az elmúlt év legfontosabb közéleti témáit. Utóbb, ezt több lépcsőben kiegészítettük a közelmúltban lezajlott kampány szerintünk legfontosabb közbeszédi témáival. A több száz témát jellegzetes kulcsszavak – például „rezsicsökkentés”, „békemenet”– vagy összetettebb kifejezések – úgy, mint „keleti nyitás”, „bajai videó” – segítségével ragadtuk meg. Ezt követően a Magyar Nemzet és a Népszabadság online oldalain megjelent több mint ötvenezer cikk feldolgozása alapján meghatároztuk, hogy a kérdéses témákat leíró kulcsszavak és kifejezések a 2013. szeptember 1. és 2014. április 4. közti időszakban naponta hány cikkben fordultak elő.

A napi gyakoriságokat tartalmazó nyers idősorokból számos egyéb – a kérdéses kifejezéseket tartalmazó cikkek kumulált számát bemutató, egy adott témában való publikálás intenzitását, vagy éppen a témák relatív súlyát mérő – indexet állítottunk elő, illetve ábrázoltunk.

Az általunk alkalmazott webes megoldás azonban lehetővé teszi, hogy eredményeink az interneten keresztül bárki számára elérhetők legyenek, így azokban az olvasók is bátran kutakodhatnak.

A grafikonra kattintva interaktív elemzőfelület nyílik (használati útmutató: itt)

Habár bízunk abban, hogy eszközünk használata lehetőséget teremt minden egyes olvasónak arra, hogy levonhassa saját következtetéseit – s csak biztatni tudunk mindenkit, hogy ezeket kommentek formájában osszák meg velünk – mi is több úton indultunk el, amiből most néhányat ezen a blogon is megosztunk.

Kampányhierarchia

Korábbi kutatásaink során már megállapítottuk, hogy az írott médiában dinamikai szempontból az aktualitásokhoz és szenzációkhoz köthető témák mellett, úgynevezett örökzöldek és gumicsontnak tekintett témák lehetnek jelen. (Kapcsolódó irodalom a bejegyzés végén!) Ezek a dinamikai típusok mostani vizsgálódásainkban is előkerültek, miközben felbukkanásuk összefüggést mutat a témák gyakoriság szerinti hierarchiájával. Talán nem túlságosan meglepő, hogy a jelentősebb politikai pártok folyamatos emlegetése mellett, az írott média kampányidőszakban a „kampány” vagy éppen a „választás” kifejezéseket nem csak a leggyakrabban előforduló témákká, hanem örökzölddé is formálta. Ezek ilyenkor a közbeszéd rituálisan állandósult kellékeivé válnak, amelyekről állandóan szó esik. Előfordulási gyakoriságukkal valósággal agyonnyomják az összes többi témát. De a média számunkra többnyire még sem ezekről szól. Nem ezekre figyelünk. Nem ezekről, hanem inkább a gyakoriságukban sokszor súlytalanabb, de botrányos jellegük miatt emocionálisan erőteljesebb hatású témákról beszélünk.

MNO: kampánytémák kumulatív gyakorisága

MNO: kampánytémák kumulatív gyakorisága, logaritmikus ábra
A függőleges tengelyen alkalmazott logaritmikus skála lehetővé teszi a kisebb gyakoriságú témák láthatóvá tételét

Aduász: a rezsicsökkentés

Ezért meglepő, hogy egy eredendően politikai tartalmú, pártfüggő kampánytéma, a „rezsicsökkentés” a kampány teljes időszakára - csekély ingadozásokkal - több hónapon keresztül lényegében állandósult örökzöldként lehetett jelen. A kormánypártok láthatóan sikeresen érték el, hogy a választók kegyeiért folytatott versengést a kampány teljes időszakában egy általuk választott, hazai pályán játszhassák. A kampány finisében már csupán a botrányokkal történő finomhangolásra volt szükség. Ebben pedig kétségtelenül a „Simon Gábor” ügy jelentette a legsúlyosabb csapást a „kormányváltók” számára.

MNO versus NOL: nézőpontok távolsága

Megvizsgáltuk, hogy témákkal való foglalkozás gyakorisága, tehát lényegében a témapreferencia tekintetében megfigyelhető-e jellegzetes különbség az MNO és a NOL témaválasztásai között. Ezt speciálisan elrendezett oszlopdiagramok segítségével tettük láthatóvá. Ehhez a grafikonokon úgy rendeztük el az oszlopokat, hogy azok nagysága az egyik médiumban való említések gyakoriságával legyen arányos (a fent említett praktikus okokból ezt is logaritmikus skálán ábrázolva), míg az oszlopok sorrendje a konkurens médium alapján lett kialakítva.

Kampány: Az MNO felől nézve

Kampány: A NOL felől nézve

Jól láthatóan az MNO elsősorban a „Simon Gábor”, „Őszöd” „munkahelyteremtés” „Zuschlag” „bajai videó” ügyeket, míg a NOL inkább a „korrupció” „közmunka” „trafik” „tankönyv” „földbérlet” témákat preferálta a másik médiumhoz képest. Megjegyezzük, hogy a rezsicsökkentésről eddig elmondottakkal összhangban jól láthatóan ez a téma mindkét médium esetében élenjáró szerepet játszott. A rezsicsökkentés tehát az egyes online oldalak ideológiai, politikai vonzalmaitól függetlenül is uralni tudta mindegyikük témavilágát.  

Mintázatok időben: témák versenye

A webes megoldás az egyes témák közti időbeli hangsúlyeltolódások összehasonlítására is lehetőséget ad. A pontdiagramon ugyanis beállíthatjuk, hogy a lejátszás során bizonyos témák mozgását kövessük nyomon (trails funkció).

Az MNO-NOL összehasonlítása: kapcsolódó témák, két vetülete

Ugyanakkor persze egyszerű vonaldiagrammal is könnyen láthatóvá tehetjük az egymáshoz viszonyított eltolódásokat. Az alábbi ábrák alapján például könnyen megállapíthatjuk, hogy:

• a korrupció örökzöld témája volt mindkét médiumnak

• a Simon ügy és függelékei, azaz a ráépített Zuschlag, és Welsz ügyek jól időzített, egymásra épülő, és a kampány hajrájára időzített szenzációkként tűnnek fel

• megjegyezzük, hogy a dinamikai hasonlóság mellett már elemzésünk ezen a pontján is feltűnt e témák tartalmi különbsége: az MNO a korrupció általános tematikáját erősen nevesítve tárgyalta, míg a NOL esetében ugyanez a tendencia csillapítottabban jelentkezett

„Korrupció”, „Simon Gábor” és „társai” a NOL szemszögéből

„Korrupció”, „Simon Gábor” és „társai” az MNO szemszögéből

A témák tartalmi elemzése azonban már túlmutat a jelen blog keretein. Úgy véljük, hogy az általunk készített eszközzel „játszva”, tág tere maradt még a versengő témák dinamikai elemzésének, amire ezúton hívunk fel még egyszer minden játékos kedvű olvasót.   

______________________________________________________________

• Fokasz N.: A szenzáció, az örökzöld és a gumicsont. Jel-Kép, 2006. 3-4.

• Fokasz N.: Evergreens, sensations and the rest. A quantitative analysis of dynamics of news articles on domestic politics. Review of Sociology, Vol. 14. 2008. 1.

• Fokasz N.- Kopper Á.: Szenzációk kettős szerepben. Az emlékezés helyei és miliői a médiában. Szociológiai Szemle, 2009. 4.

• Kopper Á.- Micsinai I.: Globális politikai szimbólumok. Guernica. Mozgó Világ, 2011. 11.

• Fokasz N.- Kopper Á.: Sensations, Evergreens in the Media and Social Memory, Watergate scandal, 9/11 and others as places and milieus of remembering. Review of Sociology, Vol. 22. 2012. 4.