Tájkép a görög gazdasági sajtó áttekintése alapján-2

Görögország 2015. március 13-án rendben átutalta az IMF-nek az esedékessé vált 350 millió eurós részletfizetési kötelezettségét.

Ebben a hónapban nem az elsőt, s mint látható ez nem is lehet még az utolsó (1. ábra).

 1. ábra. A görög állam 2015. márciusi törlesztési kötelezettségei.

Nem kétséges, hogy ez az egyszerű lépés legalább olyan fontos, mint a hitelezőkkel való, s a világmédia figyelmét állandóan fenntartó, látványos és zajos összecsapások.

Egyszerű, ámde korántsem magától értetődő lépés. A görög állam ugyanis pénzszűkétől szenved. S ezen az övéi sem segítenek.

Nem fizetünk

Görögországban az a szokás, hogy a közszolgáltatásokért lehetőség szerint ne fizessenek, vagy az adó befizetését elkerüljék, az utóbbi években először mozgalommá, majd párttá szerveződött. Kezdődött mindez 2008-ban a Korinthosz és Patrasz közötti régi és életveszélyes autópálya díjfizetésének megtagadására indított mozgalommal, amely később az autópálya díjak elleni általános tiltakozássá bővült. (2. ábra) Utóbb a tömegközlekedési jegyfizetés megtagadását, valamint a magánszemélyek által elzárt tengerpartok megnyitását is felvették céljaik közé, ami egyfajta eklektikus komolytalansággal ruházta fel a kezdeményezést.

 
2. ábra Nem fizetünk

 A mozgalom igazi lendületet, s átmeneti komolyságot a költségvetési kiigazítási politika keretében 2011 nyarán és őszén bevezetett rendkívüli illetékek és adók révén kapott.

Konkrétan 2011 nyarán a 12.000 euró feletti éves jövedelmek esetében egy szolidaritási illetéket vezettek be, amely a 18.000-30.000 eurós éves jövedelemmel rendelkező családokat 180-600 euró közötti illetékkel terhelte.

Komolyabb ellenérzéseket és ellenállást váltott ki a 2011 szeptemberében bevezetett rendkívüli ingatlanadó, melynek beszedését az Elektromos Művekre bízták. Annak számláival együtt postázták, s nem fizetése esetén az adott ingatlan esetében az áram kikapcsolásával fenyegettek. A Nem fizetünk mozgalom bizottságait egy délután alatt felháborodottan tiltakozó polgárok ezrei hívták fel. Az érintettek a fizetés megtagadás jegyében Athén egyes kerületeiben elfoglalták az Elektromos Művek irodáit, másutt eltépték a számlákat, s a közbeszédben szinte azonnal egyszerűen csak harácsként (χαράτσι) kezdték emlegetni az új illetéket.  (3. ábra).

 
3. ábra Nem fizetek!

 Sokan úgy ítélték meg, hogy a megszorítás politika során megkurtított jövedelmeik, vagy a munkanélküliség miatt elszenvedett bevételkiesésük miatt ezek az új illetékek a kegyelemdöfést jelentik számukra. Ekkor jelent meg a Nem fizetek mozgalomban a Nem fizetjük ki a válságukat jelszó (4. ábra)

 
4. ábra 2011. szeptember Nem fizetjük ki a válságukat

Az már csak a görög politikai folklór színességét mutatja, hogy miközben az illetéket Evangelosz Venizelosz, a kormány egyik miniszterelnök-helyettese, pénzügyminiszter vezette be, a másik miniszterelnök-helyettes Theodorosz Pangalosz nyilvános televíziós adásban jelentette be, hogy: „nem vagyok képes kifizetni a illetéket, s ha akarja Venizelosz, jöjjön és tartoztasson le.” (5. ábra)

5. ábra Theodorosz Pangalosz miniszterelnök-helyettes 2011-ben.

 A hosszú politikai múlttal, komoly befolyással és provokatív politikai beszédmóddal rendelkező Pangalosz 2010-ben a válság kitörésének pillanatában egy pillanat alatt a leggyűlöltebb kormánytag pozíciójába küzdötte fel magát. Ő ugyanis reagálni merészelt a megszorítások miatti düh közepette az adósságválság magyarázatát a tolvaj hazai politikusokban megtaláló közhangulatra.

Meglehetősen érzéketlenül, de korántsem teljesen alaptalanul, azt nyilatkozta, hogy

–        A válasz arra a politikai osztálynak szegezett felháborodott kérdésre, hogy miként nyúltátok le a pénzt, a következő: közalkalmazotti állásokba helyeztünk benneteket.

–        Együtt nyúltuk le a pénzt a politikai klientúra kapcsolatok, a korrupció, a szavazatvásárlás, s magának a politika fogalmának lealacsonyítása révén.

Mivel a „kik nyúlták le a pénzt” kérdés, görögül a „kik ették meg a pénzt” módon fogalmazódott meg, talán nem véletlen, hogy Pangalosz „együtt nyúltuk le”, azaz görögül szó szerint „együtt ettük meg” válaszát az írott görög sajtó többnyire a láthatóan jól lakott Pangalosz képével illusztrálta. (6. ábra)

6. ábra Theodorosz Pangalosz miniszterelnök-helyettes 2010-ben.

 „A nem fizetek” mozgalom egy része 2012 májusában párttá alakult, s a májusi választásokon 0,88 százalékos, a júniusin 0,39 százalékos eredményt ért el. A 2015. januári választásokon azonban a párt már nem vett részt.

 7. ábra A nem fizetek párt logója.

A polgárok azonban – mozgalomtól, pártoktól, s főleg kormányoktól függetlenül – a maguk érdek vezérelte útját járják[1]. Az előző kormány alatt lényegében összeomlott adóbeszedési rendszer gyengeségeire építve, a politikai bizonytalanság, a választási kampány és az új kormány kedvezőbb szabályozást sugalló ígéretei, és számos család valódi fizetési nehézségei miatt az adófizetők befizetéseik elhalasztása mellett döntöttek. A költségvetési bevételek összeomlottak, a be nem fizetett adók összege 2015. januárban 1,2 milliárd eurót tett ki. Ez az összeg 2014-ben összességében 14,2 milliárd euró volt, így az adófizetők – mintegy egyharmadában végleg befagyott – tartozásának teljes összege a 2009-es 29,4 milliárd euróról mára már 76 milliárd euróra emelkedett.

A választások miatt összeomlott a társadalombiztosítási pénztárak bevétele is. A januári befizetés 90 millió euró volt, ami mintegy tizede az ezt megelőző három hónap átlagának.

Egyre többen tartoznak az Elektromos Műveknek is. A teljes tartozás már meghaladja a 2 milliárd eurót. A fizetési hajlandóság csökkenéséhez hozzájárulhattak az új kormánytagok „egyetlen család sem marad áram nélkül” típusú „szociális” célú, de mások fizetési hajlandóságát is csökkentő nyilatkozatai. A tartozás nagy része mintegy 1,35 milliárd euró a kisfogyasztóktól – háztartásoktól, kisvállalkozásoktól – ered.

A korábbi évek csökkenése után az utóbbi hónapokban megint – mintegy 500 millió euróval – nőtt a nem fizető jelzáloghitelek értéke.

A Sziriza, amely más baloldali pártokkal együtt ellenzékben, ha visszafogottan is, de szimpatizált a mozgalommal, 2015 februárjában az új pénzügyminiszter-helyettes révén már azt üzente a polgároknak, hogy a nem fizetek mozgalomnak vége. A fizetési hátralékkal rendelkezőknek ígért nagyvonalú rendezési javaslat fejében, az adófizetést hazafias kötelezettségnek minősítve arra kérte fel őket, hogy rendezzék adóhátralékaikat.

Az új szabályozás az adóhátralékosok három fő csoportját különbözteti meg:

a.)    Akik március 27-ig befizetik az adótartozásaik teljes összegét, azoknak elengedik a teljes késedelmi kamatot.

b.)    Akik április 27-ig befizetik hátralékaik valamekkora (de nem teljes) összegét, azoknak ugyanakkora összegű késedelmi kamatot engednek el. A maradék tartozás az úgynevezett százrészletű szabályozás hatálya alá esik.

c.)    Akik az első két lehetőséggel nem akarnak, vagy nem tudnak élni, azok május 26-ig jelezhetik, hogy belépnek a maximum százrészletű szabályozás keretei közé. A kamathátralék elengedésének mértéke ebben az esetben a vállalt részletek számának függvénye. Aki öt részletben vállalja a kifizetést, annak késedelmi kamatát kilencven százalékban engedik el. Innen kiindulva a részlefizetés számának növekedésével arányosan csökken a kedvezmény mértéke is, ami a ténylegesen százrészletű fizetés esetében harminc százalék lesz. A minimális részlet havi 20 euró.

 Görögországnak 2015. március 16-án át kell utalnia az IMF-nek tartozása egy újabb ezúttal 580 millió eurós részlet

[1] Lásd ennek a jelenségnek szociológiai elemzését Konsztantinosz Tszukalasz „Ingyenélők” Csodaországban in Fokasz Nikosz (szerk): Politika Csodaországban. A politikai klientúra, mint kapcsolathálózat Görögországban. Új Mandátum Könyvkiadó, 2007.