MTA-ELTE Peripato Összehasonlító Társadalmi Dinamika Kutatócsoport
Egy eredménytelen Eurogroup
Az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurogroup 2015. február 11-én Görögország ügyében tartott rendkívüli ülése közös közlemény nélkül ért véget. A hírek szerint a tervezett kommüniké a „folytatás” és „módosítás” szavakon bukott meg. A görög küldöttség az előbbit, a német pedig az utóbbit nem volt hajlandó összekapcsolni az eddigi görög EU/IMF-programmal.
A nemzetközi és persze a magyar sajtó EU/IMF-program helyett szokásszerűen inkább EU/IMF-mentőcsomagról beszél, de e szóösszetétel magától értetődősége itt Athénben erősen kérdéses. Ennek kapcsán elég Varufakisz pénzügyminiszter minapi programbeszédére utalnunk, aki szerint a kapott 240 milliárd euró kilencven százaléka a bank és pénzügyi rendszer megmentését, s nem a görögöket szolgálta.
| 2015. február 09. Varufakisz beszédének részlete az új kormány programjának parlamenti vitáján: A 2010-es első Memorandum valóban szolidaritási akció volt, de Észak-Európa bankjai iránti szolidaritás megnyilvánulása, ahova irányult végül is az általunk kapott euró összeg 90 százaléka. A BIS (Bank for International Settlements - Nemzetközi Fizetések Bankja - FN) a központi bankok, vagy ha úgy tetszik a Nyugat központi bankjainak nemzetközi szervezete szerint az első Memorandum lehetővé tette Németország és Franciaország bankjainak, hogy névértékben szabaduljanak meg több százmilliárdnyi görög tartozástól akkor, amikor e tartozások piaci értéke 81 százalékkal csökkent. Ezt értjük a „szocializmus kizárólag a bankárok számára” kifejezésen. Ez volt az oka is annak, hogy akkoriban – 2010-2011 között – az „adósság átstrukturálása” a nemzet elárulásának számított. Amikorra azonban a bankok kárának cinikus átvitele befejeződött, és ezeket a károkat áthelyezték a leggyengébb, nem csak görög, hanem európai adófizetők vállára hirtelen mégis sor került az adósság átstrukturálására, amelyet PSI-nak (Private sector involvement – magánszektor bevonása - FN) kereszteltek el. Ez egy óriási adósság „megnyirbálás” – angolul haircut, azaz szó szerinti fordításban hajvágás - FN – volt, amely a társadalombiztosítási pénztárakat, a magán kötvénytulajdonosokat, Ciprus bankjait, és persze megint a görög adófizetőt sújtotta, aki ezúttal a görög bankok kedvéért vett fel újabb kölcsönöket. |
A görög küldöttség az akkor még Athénben tartózkodó Ciprasz miniszterelnökkel való hosszas konzultáció után, végül is a kommuniké aláírásának megtagadása mellett döntött.
Az Európai Unió másnap esedékes csúcstalálkozója fényében ez a fiaskó különösen rosszkor jött az EU illetékeseinek. Végül is a Juncker közvetítésével csütörtök reggel létrejött találkozójukon Ciprasz miniszterelnök és Jeroen Dijsselbloem az Eurogroup elnöke megállapodtak abban, hogy a felek az Eurogroup következő üléséig technikai szinten igyekeznek előbbre lépni.
A feleket képviselő két kilencfős bizottság péntek óta lázasan – majd azt mondtam tárgyalt – ülésezett. A tárgyalás szót maga Varufakisz pénzügyminiszter zárta ki, mondván a küldöttségek feladata ennél korlátozottabb. Nem tárgyalnak, csupán össze kell foglalniuk a görög fél és az „európaiak” álláspontját, s ezt a két egyenrangú dokumentumot kell az Eurogroup február 16-i ülése elé terjeszteni. Az eljárás célja, hogy világosan kiderüljön, melyek azok a területek, ahol a felek egyetértenek, s melyek azok, ahol az álláspontok pillanatnyilag különböznek.
Egyetértés lehetséges
- az adócsalás leküzdésében
- a korrupció elleni küzdelemben
- a közigazgatási reform szükségességében
- valamint a vállalkozói környezet javítását célzó reformokban
Ezzel szemben nagyok a különbségek
- a munkaügyi jogszabályok
- a privatizáció
- valamint az adósság szolgálat nélküli elsőrendű hiány kívánatos mértékének megítélésében.
A görög kormány nézete szerint
- Az elmúlt években a válság, s a hitelezők elvárásaira történő hivatkozás sokszor csak ürügy volt ahhoz, hogy a munkaadók keresztülvigyék a munkaügyi jogszabályok számukra kedvező módosítását. Ennek részeként könnyítettek az elbocsátások feltételein, s megszüntették a szociális partnerek közötti kötelező egyeztetés intézményét is. A jelenlegi kormány ezeket az intézkedéseket vissza akarja vonni, mint ahogy a minimálbért is fokozatosan felemelné a válság előtti 751 eurós szintre.
- Az eddig megkezdett privatizációs lépéseket a kormány egyedileg újraértékelné. Tömeges kiárusításba nem kezdene bele, s a privatizáció elsődleges szempontja a gazdasági növekedés szolgálata lenne, s nem pedig a költségvetési bevétel maximálása, mint eddig.
- A legkritikusabb pont azonban a költségvetés elsőrendű egyenlegének kérdése. Az előző görög kormányok által aláírt, még nem lezárult, de a jelenlegi kormány szerint semmiképpen sem folytatható megállapodás, az úgynevezett Memorandum 2014-re 1,5 százalékos, idénre 3%-os, jövőre pedig 4,5%-os többletet irányzott elő. A görög kormány ezt idén 1,5 százalékra szeretné mérsékelni. A különbözet 2,8 milliárd euró, amely nemcsak szociális intézkedésekre nyitna nagyobb mozgásteret, hanem gazdaságélénkítő programok elindítására is.
A szakértők ülésén a kisebb súlyú kérdések közül napirendre kerülhet
- az ÁFA beszedés egyszerűsítése
- az ÁFA-mentesség, vagy ÁFA-könnyítés körének megszüntetése – az Égei-tengeri szigeteken például 30%-kal csökkentett ÁFÁ-t fizetnek
- a személyi jövedelem adómentes sávjának felemelése 12 000 euróra.
- a 2015-ös költségvetésben kirajzolódó költségvetési lyuk kezelése. A választási kampány idején ugyanis erősen hanyatlott a kivárásra játszó görög polgárok adó befizetési hajlandósága.
Az utca a kormány mellett
De nem csak a szakértők készültek lázasan a hétfői tanácskozásra. A kormány hívei az Eurogroup tanácskozás előestéjén már a harmadik támogató nagygyűlést szervezték Athénben a parlament épülete előtti Szindagma téren.
A molinó felirata: Szabad Görögország, Szabad Európa, Szabad Népek – a baloldal útja (Fotó – Fokasz Nikosz)
Tömeg a görög parlament épülete előtt. A felirat görög része: Görögország, Görögországé (Fotó – Fokasz Nikosz)
Tömeg a görög parlament épülete előtt. A görög feliratok: Egy lépést sem hátrálunk, Nem Tartozunk, Nem Adjuk el magunkat, Nem Fizetünk (Fotó – Fokasz Nikosz)
Az utca most már sokadszor
Eddig a február 15-i tüntetés volt a legnagyobb, de másnap február 16-án az Eurogroup ülésének idején az esti hidegben sem gyűltek össze sokkal kevesebben
Az esti fázós tömeg (Fotó – a fázós Fokasz Nikosz)
Egy sokak által kedvtelve fotózott plakát (Fotó – Fokasz Nikosz)
2015. február 16. Nyolc óra. A háttérben a Pénzügyminisztérium épülete, ahol az irodai világítás tanúsága szerint még dolgoznak. (Fotó – Fokasz Nikosz)
Egy újabb eredménytelen Eurogroup
A lázas szakértői előkészületek, Varufakisz és Dijsselbloem előzetes tárgyalásai, az Athénen kívül Görögország és Európa szerte tartott szolidaritási gyűlések ellenére az Eurogroup február 16-i ülése is eredménytelenül zárult. A görög küldöttség ezúttal sem volt hajlandó aláírni a Memorandum folytatására elkötelező dokumentumot.
Az ülést követően Dijsselbloem – a görög kormány értékelése szerint egyenesen hadüzenetszerűen – azt üzente a görög félnek, hogy
|
Péntekig kérjétek a program meghosszabbítását – Se alternatívátok, se időtök több, nincs. |
A kudarc estéjén tartott sajtótájékoztatóján Varufakisz bejelentette, hogy a plenáris ülés előtt Pierre Moscovici EU pénzügyi biztos bemutatott neki egy közleménytervezetet, amely csupán a hitelegyezmény folytatásáról beszélt. Ezt ő hajlandó lett volna aláírni, s erre most is hajlandó. Az Eurogroup ülése elé került újabb változat azonban visszatért a Memorandum folytatásának formulájához. Márpedig Varufakisz szerint a Memorandum nem megoldás, hanem része a problémának. Maga is probléma.
Ugyanaznap este
Athenae Delenda Est
A Római Szenátus „Kártágót le kell rombolni” célkitűzésének mintájára az Eurogroup szándékait „Athént le kell rombolni” című írásában bírálta a New York Times vélemény rovatában Paul Krugman Nobel díjas amerikai közgazdász. Véleménye szerint az Eurogroup példát akar statuálni, hogy előre elvegye a kedvét minden jövőbeli renitenskedőnek. Mintha a Franciaország által az első világháború után Németországra kényszerített „kártágói béke” gazdasági megfelelőjével kísérleteznének. Érdekes egybeesés, hogy
|
Varufakisz évek óta előszeretettel idézi Keynes néhány mondatát a Versailles-i békeszerződésről: Az erősek olyan feltételeket késznyerítettek a legyőzöttre, amelyekhez nem volt joguk, s ezzel együtt a legyőzött olyan kötelezettségeket vállalt, amelyekhez nem volt joga, lévén, hogy lehetetlen volt teljesítenie azokat. |
Közben a görög bankokból menekül a pénz. Napi átlagban 300-500 millió euró távozik, igaz ez meg sem közelíti a 2012 júniusi választások előtti napi több mint 3 milliárd eurós szintet. Egyelőre ...
Ma Ecofin ülés...
Esti sajtóhírek szerint a görög kormány, bizonyos feltételek mellett a hitelegyezmény hat hónapos meghosszabbítását fogja kérni.
Athén, 2015. március 1.
Αθήνα, 01/03/15
Fokasz Nikosz
Νίκος Φωκάς
MTA-ELTE Peripato Kutatócsoport,
Κοινωφελές Ίδρυμα Αλέξανδρος Σ. Ωνάσης
