"A Nyugathoz tartoz(z)unk!"
Jelentette ki ellentmondást nem tűrő határozottsággal 1976-ban a parlamentben Konsztantinosz Karamanlisz görög miniszterelnök, országának az Európai Gazdasági Közösségbe való belépése mellett érvelve. Ugyanez a helyzetleírásként tálalt remény volt a magyarországi rendszerváltozás egyik legfőbb motívuma is.
Egy 2016/17 fordulóján Magyarországon és Görögországban egyidejűleg lebonyolított internetes kérdőíves kutatás[1] azonban ennél árnyaltabb képet mutatott.
A felmérésben a megkérdezetteknek az alábbi táblázatban látható 6 vizsgált nemzet esetében, a táblázatban felsorolt 16 tulajdonságból kellett kiválasztani azt a hármat, amelyet a legjellemzőbbnek tartottak az adott nemzetre nézve.
A megkérdezettek választásai alapján a nemzetek és a hozzájuk közelállónak tartott tulajdonságok mindkét minta esetében három kategóriát rajzoltak ki.
A görög mintában szereplők válaszai alapján közös kategóriába kerültek az amerikaiak és németek.
Α nemzetek és sztereotípiák kapcsolata a görög mintában szereplők válaszai alapján
Ez a társadalom- és kultúrtörténeti értelemben nyugatiasnak tekinthető blokk mindkét mintában megjelenik, s jelenléte ennyiben a szerkezeti állandóságot képviseli. A csoporthoz tartozó attribútumok azonban a mintákban jelentősen eltérnek egymástól.
A görög válaszadók az amerikaiakat és németeket a kompetencia-jellegű – „gyakorlatias”, „szorgalmas”, „fegyelmezett” – tulajdonságok mellett alapvetően negatív, eltávolító jellegű uralmi tulajdonságok – „beképzelt”. „uralkodó” – alapján sorolták közös csoportba, Ezzel szemben a magyar megkérdezettek a nemzeteknek ugyanehhez az együtteséhez egy alapjában véve pozitív tulajdonság-együttessel – „praktikus”, „nem széthúzó”, „nem maradi – egyfajta modernizmussal összefüggésbe hozható képet társítottak.
A görögök – miniszterelnökük politikai program-kijelentésével ellentéteben – saját magukat az oroszokkal és arabokkal sorolták egy keleties jellegűnek tekinthető közös csoportba. A csoport általános arculatát a nagyrészt pozitív, erősen érzelmi alapú görög önértékelések dominálták. Kiemelkednek ezek közül az „intelligens” és „nagylelkű” attribútumok, de ezek mellett a „szenvedélyes” és „bátor” tulajdonságok is az érzelemmel átitatott önértékelő hangsúlyt erősítik. Ilyen típusú attitűdök kapcsolták a görögöket a csoport másik két tagjához is. A “szenvedélyes” és a “kedélyes” az arabokhoz, ez utóbbi pedig a “bátor”-al kiegészülve az oroszokhoz.
Figyelemre méltó, hogy a görög megkérdezettek szerint a magyarokat – egyfelől a „fegyelmezett”, „szorgalmas” másfelől a „széthúzó” és „maradi” tulajdonságokkal felruházva – egy önálló, a keleties, illetve nyugatias csoporttal is kapcsolatban álló köztes – kompország!? – csoportba sorolták.
A magyar minta alapján kirajzolódó kognitív hálózat legfontosabb újdonsága, hogy a görögök az olyan, érzelemιleg átfűtött attribútumok révén, mint a „nem uralkodó”, “nagylelkű”, “nem kegyetlen” átkerültek a magyarokkal közös csoportba.
Α nemzetek és sztereotípiák kapcsolata a magyar mintában szereplők válaszai alapján
Ezek a tulajdonságok együttesen egy nem domináns helyzetben lévő, a félperiférián elhelyezkedő, mégis pozitív vonásokkal rendelkező országcsoport képét rajzolja elénk.
A magyar önértékelésekben az érzelmi és a kompetencia jellegű tulajdonságok többé-kevésbé kiegyenlítetten fordulnak elő. A kompetencia jellegű képzetek jelentős része, mint az „intelligens”, „praktikus”, „szorgalmas” a németekhez és az amerikaiakhoz kapcsolódnak, míg a negatív érzelmi vonatkozások, mint a „kegyetlen” vagy „ravasz” nagyrészt a kognitív térképeken keletebbre helyet foglaló oroszokhoz és arabokhoz.
Úgy tűnik, hogy a 2016-os görög kognitív térkép az európai vagy általában a nagyhatalmi centrummal való szembenállást fejezi ki, míg a magyarokban élő kognitív térkép egy inkább Dél-Kelet felé elhatárolódó a nyugat felé viszont nyitott, a vágyott modernizációt pozitív attribútumokkal társító pozíciót mutat.
* A Magyar Hang 2021 karácsonyi számában megjelent írás bővített változata.
[1] Nikos Fokas, Gábor Jelenfi, Robert Tardos: Mapping cultural distances in a catnet approach: How Greeks and Hungarians see themselves and others, Comparative Sociology 2022, megjelenésre elfogadva
