VÁLSÁG ÉS TÁRSADALMI INNOVÁCIÓK SURVEY

Gyorsjelentés - 5

MTA-ELTE Peripato  Összehasonlító Társadalmi Dinamika  Kutatócsoport

Szerzők: Előd Zoltán – Félix Anikó – Fokasz Nikosz – Gerő Márton – Hajdu Gábor – Jelenfi Gábor – Kmetty Zoltán – Kopper Ákos – Micsinai István – Susánszky Pál – Tardos Róbert – Tóth Gergely

Előszó

Az MTA–ELTE Peripato Összehasonlító Társadalmi Dinamika Kutatócsoport Görögország és Magyarország összehasonlító elemzése révén szeretne hozzájárulni a 2008-ban kitört hitelválság társadalmi következményeinek elemzéséhez. A kutatás részeként 2014. május folyamán kérdőíves adatfelvételre került sor. A személyes és online lekérdezéssel megvalósuló adatfelvétel célja a választói magatartásban, a civil társadalom reakcióiban megnyilvánuló társadalmi kezdeményezések feltárása volt.

A személyes adatfelvételt az Ipsos Zrt. készítette 2014. május 11. és május 23. között. A minta elemszáma 1000 fő volt. Az online adatfelvételt a GFK Hungária készítette 2014. május 10. és 22. között. A minta elemszáma 2003 fő volt.

Jelen gyorsjelentés a személyes adatfelvétellel megvalósult kérdőíves felmérés adataiból készített elemzéseket mutat be. Jelentésünkben az alábbi témákra koncentrálunk:

-         a gazdasági válság érzékelése,

-         a civil társadalomról és mozgalmakról alkotott vélemények,

-         a korrupcióról alkotott vélemények,

-         az egyes nemzetekről alkotott sztereotípiák, valamint

-         az Európai Unióról alkotott vélemények.

A műfajából adódóan a jelentés nem törekszik mély, tudományos megalapozottságú vizsgálatra, hanem csak az első lépést teszi meg a vizsgált kérdések megértése felé.

Nemzeti sztereotípiák

A kérdőív egyik blokkja a nemzeti sztereotípiákra vonatkozó kérdésekből állt. Összesen négy nemzetre, az amerikaira, az oroszra, a görögre és a magyarra vonatkozóan kellett a kérdésekre válaszolni. Minden nemzet esetén 16 (pozitív, negatív és semleges) tulajdonság közül lehetett választani legfeljebb hármat, az alapján, hogy a megkérdezett szerint melyik írja le a legjobban az amerikai, orosz, görög és magyar embereket. Természetesen egy válaszadó így egy tulajdonságot csak egyszer választhatott, és megtehette az is, hogy csak kettőt vagy egyet (vagy egyet sem) választott. Átlagosan két tulajdonságot említettek a megkérdezettek. A legtöbb tulajdonságot a magyarok (2,44), a legkevesebbet a görögök jellemzésénél (2,02) mondták. Az átlag ellenére mégsem két tulajdonság választása volt a legjellemzőbb, ugyanis minden nemzet esetén ez a legkevésbé gyakori, jellemzően vagy hármat, vagy egyet sem, illetve egy tulajdonságot választottak inkább a válaszolók. Három tulajdonságot említett a válaszadók 70%-a magyarokra vonatkozóan, 65%-a az amerikaiakra és 58-58% az orosz és a görög emberek jellemzése esetén. Azok magas aránya, akik egyet sem választottak a válaszhiány mértékéből adódik (annak megválaszolása, hogy ennek mi lehet az oka – információhiány, avagy a sztereotípiák hiánya – túlmutat ennek az elemzésnek a keretein). A görög emberek tulajdonságairól szóló kérdésnél volt a legmagasabb a válaszhiány (22% nem válaszolt a kérdésre), a saját nemzetre, a magyarokra vonatkozónál pedig a legalacsonyabb (7%), az amerikaiakra 16%, az oroszokra vonatkozóan 19% nem válaszolt.

A megkérdezettek szerint az amerikai emberekre leginkább a nyitott (32,4%), uralkodó (29,3%), beképzelt (29,2%) jelzők illenek. Ezeken kívül még gyakorlatiasak (21,1%), kedélyesek (17,5%), lusták (15,5%), bátrak (13,7%) és nagylelkűek (10,0%) – a három említést összeadva és a legalább 10%-os eredményeket emelve ki (1. táblázat).

Az orosz embereket elsősorban az uralkodó (31,1%), ravasz (22,9%), bátor (21,5%), maradi (21,3%) és a fegyelmezett (21,5%) tulajdonságok jellemzik a válaszok alapján. Ezen kívül még jellemzi őket a kegyetlenség (18,9%), gyakorlatiasság (10,9%) és a széthúzás (10,5%) is.

A görögök a megkérdezettek szerint kedélyes (41,4%), szenvedélyes (37,3%), nyitott (30,2%), nagylelkű (18,8%) és lusta (17,9%) emberek, és jellemző még rájuk a gyakorlatiasság (10%).

A magyarokra leggyakrabban a széthúzó (39,4%), a szorgalmas (38,8%) és a gyakorlatias (29,3%) jelzőt választották. Ezen kívül jelentős még a ravasz (18,6%), nyitott (18,6%), intelligens (14,1%), illetve a nagylelkű (13%), valamint a bátor és a maradi (10,0%) tulajdonság említése is. A nemzeti autosztereotípia tehát meglehetősen vegyes, inkoherens képet mutat, egy negatív tulajdonság előzi meg az általában minden nemzet önképét jellemző pozitív vagy semleges (és például a másik három megkérdezett nemzetnél megjelenő legerősebb negatív) tulajdonságokat.

7. táblázat: Az egyes nemzeteket leíró tulajdonságok (az összes megkérdezett körében, három említés alapján összesítve, %)

Megjegyzés: A 20% feletti említések sárgával kiemelve.

Tulajdonságonként a négy nemzetre vonatkozó válaszokat átlagoltuk (lásd 7. táblázat utolsó oszlopa), így megvizsgálhatjuk, hogy mely tulajdonságokat említették leggyakrabban, vagy legritkábban a válaszolók és hogy mekkora az átlagos említési arány (13,8%). Az első öt leggyakoribb, átlag feletti arányban említett jelző a kedélyes, gyakorlatias, uralkodó, szorgalmas és a szenvedélyes, átlagos gyakoriságú a ravasz, a széthúzó és a bátor tulajdonság említési aránya, míg a többi tulajdonságot átlag alatti mértékben említették e négy nemzet esetén (természetesen más nemzetekre kérdezve ettől nyilván eltérő átlagos értékeléseket kapnánk).

Nemzetek közötti összehasonlítás

Ha az átlagokat összehasonlítjuk a nemzetenként kapott válaszarányokkal, akkor kiemelhető minden tulajdonság esetén, hogy azok mely nemzetekre jellemzők leginkább (melyeket gondoljuk inkább, vagy kizárólagosan egy adott nemzetre jellemzőnek és melyek azok, amelyek több nemzetre is igazak), vagy egy adott tulajdonság mennyire jellemzőbb egy adott nemzetre a többihez képest.

11. ábra: Az egyes nemzeteket leíró tulajdonságok (az összes megkérdezett körében, 3 említés alapján összesítve, %)

-->